Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-23 / 39. szám
1911. szeptember 23. Evangélikus Lap. 39. sz 5. oldal mikor sötét felhő borúi reá, egy-egy percre elhomályosulhat, ámde aztán újra kitör, kigyógyul s ragyogása még szebb, még fényesebb leszen. Ma felhő, sűrű sötét felhő borult reá. De várjatok, — csak egy szempillantás és mint a köd szerte fog oszlani, ha szent zászlónk alá mind mind sorakozva, szent munkánkhoz látunk, ha a Szentlélek műhelyeit, a gyülekezeteket, az iskolákat, az egyesületeket s különösen is ezt a mi „Luther Társaságunkat“ felvirágoztatjuk. Akkor lesz még ünnep ezen a világon. Lesz Léleknek kitöltése minden testre és prófétálni és beszélni fognak a mi fiaink és leányaink más nyelveken s azt a nyelvet meg fogjuk érteni mindnyájan, mert az a nyelv a hit, az igazság, a szabadság és a szeretet, a Szent Lélek nyelve lesz. Atyafiak! Nem látjátok Luther lelke ébredését, a szebb jövendő hajnalhasadását, nem halljátok az idő szelleme zúgását? Én látom és hallom s hivő szívvel imádkozom : Mi Atyánk, jöjjön el a te országod ! A bányai egyházkerület közgyűlése. Harmadik nap. Előrebocsátjuk, hogy a nagy anyaghalmaz miatt csupán a fontosabb tárgyakat emeljük ki. Az Amerikában és Boszniában lakó magyar évvel Krisztus születése után is oly nagy tekintélynek örvendett, hogy távoli vidékekről ezren zarándokoltak a képhez és ezüstből készült utánzatait, mint szentséges áldást hozó bűvszert hazavitték és megőrizték. A görögök Artemist, a rómaiak Diannát, a keresztyének Máriát csináltak az egyptomi Isisből, a lényeg az, hogy valamennyien varázserőt tulajdonítottak a szobornak, amely Istenüket ábrázolta. A praehisztorikus ember primitiv lélekfogalma bővebb kifejtést nyer a történelmi kulturnépeknél. Minél magasabb fokra emelkedik a kultúra, annál inkább összeszövődik a lélek kultusza esztétikai, művészeti és költészeti elemekkel. Jézus egyszeiű és tiszta vallása sem tudja magát emancipálni az ókori népek mythosának hatása alól. Másfélezer év kellett ahhoz is, hogy Jézus evangéliumát a maga tisz taságában megösmerhettük, azt a persa és zsidó mythusok burkolatától megtisztíthattuk. A tisztogatást a reformáció kezdte, de az még ma is folyamatban van. A régi babyloniaiak felfogásáról az emberi lélekről soká nem tudtunk semmit. Legújabban felfedeztek egy Nimrodepost tárgyazó ékírású táblát, amely szerint a halál országának ura Nergal isten honos evangélikus gondozásának kérdése pártolólag felterjesztetik az egyetemes gyűléshez. A kerül, gyűlés tanítónőkópző-intózet fellálítá- sát szükségesnek véli, a fellálítás helyéül Aszódot ajánlja, nem zárkózik el azonban az orosházai ajánlattól, ha az költség dolgában előnyösebb. A bácsi, bánsági, lugosi, orsovai, tiszaszentmik- lósi, dettai, klopódiai, istvánvölgyi, stájerlaki, verseci, nagykikindai, horvát-szlavon megyei, slatinai, szur- csini, sidi, és mitrovicai missiói körök jelentései be- mutattatnak, tudomásul vétetnek, és a jegyzőkönyvben leendő közzétételük elrendeltetett. A horvát-szlavon egyházmegye határozata, mely- lyol a Póterváradon és ennek környékén lakó evang. hívek, valamint a péterváradi katonaság gondozása a beskai anyaegyház lelkészére bizatik, miután az E. A. 30 §-a szerinti eljárás mellőztetett, megsemisi- tetett. Miután O-Pazua a bácsmegyei egyházzal szemben fennálló tartozását ismételt felhívás dacára kinem fizette, és ezen késedelemben őt a horvát-szlavon egyházmegye támogatja, a kerület a közigazgatási segélyből a horvát-szlavon egyházmegyére eső részt mindaddig visszatartja, mig az egyházmegye Ó-Pazuától a bácsi egyházmegyét megillető követelést be nem hajtja. Az alsó soproni egyházmegye előterjesztése a 100.000 korona államsegélytöbbletnek a lelkészek azt tudatja Gilgamos hőssel: „ kinek hullája a mezőre vettetett és nem lett eltemetve, annak lelke nem talál nyugalmat a földben ; az akinek holt leikéről senki sem gondoskodik — azon hulladékokból kénytelen táplálkozni, amelyeket az utcára kidobnak.“ Az egy])tomiaknak és indusoknak az volt a közös felfogásuk, hogy a lélek élete a jelenlegi világkorszakban az istonek, vagy szellemek régi bűnei miatt való bünhődésre szolgál, továbbá, hogy azon emberek lelkei, kik a testi életben és a magasabb emberi társadalmi osztályokban teljesen meg nem bűnhődtek, alsóbbrendű emberi testekben vagy állatokban kéntelenek tovább bűnhődni. A hinduk legalább a Brahma és a Buddha vallások kifejlődése után, az igazi ősszellemnek, melynek ezerszeres átváltozása háromsági tanuk szerint a Maya varázstükre után álmodott anyagi világ, az őseredeti „semmit“ tartották, amelybe a bünhődés által megtisztított lelkek visszatérnek. Itt tehát a szellemnek és a csak büntetésül külön létre jutott léleknek főhivatása — anyagtalanná — személytelenné — semmivé lenni. (Folyt, köv.)
