Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-16 / 38. szám

2. oldal. Evangélikus Lap. 38. sz. 1911. szeptember 16. hanem abban áll, hogy meggyőződést keltsünk, mert meggyőződés nélkül nincs hit, nincs igazi vallás. Záilinszky hibázott, hogy letette a reményt és letette a fegyvert. Vájjon találunk-e egyhamar olyan férfiút, aki azt azzal a szeretettel és azzal a kötelességtudással a milyen ő benne volt, újból felveszi? Sztehlo Kornél. Közigazgatás. A bányakerület 1911. évi szeptember 13-án és követ­kező napjain tartott rendes közgyűlése. Nagy érdek­lődés mellett nyílt meg a bányai egyházkerület ez idei közgyűlése. A közgyűlés tagjait meglepte és megrendítette azon már az előértekezleten bejelen­tett tény, hogy Zsilinszky Mihály a kerületnek sok éven át működött és dacára egyes ellenségeinek álta­lánosan tisztelt és szeretett felügyelője egy elnöktár­sához intézett levélben bejelentette lemondását. A mindenféle kombináció és némely napi lapnak ten­denciózus közlése dacára bizonyos az, hogy Zsilinsz- kyt a lemondásra kizárólag állapotára való tekintet késztette. A gyűlés lefolyásáról különben a követ­kezőkben referálunk. Első nap. A kerületi gyámintézeti isteni tisztelet és gyám­intézeti gyűlés befejezése után, a melyen Famler G. Adolf egyházi és Radvánszky György világi elnökök szerepeltek és Gyurátz Ferenc egyetemes gyáminté­zeti elnök lemondása bejelentetett és tiltakozása dacára Scholtz Gusztáv püspök választatott egyete­mes gyámintézeti elnökül, a segélyek pedig az elő­adó által előterjesztett javaslat értelmében felosztat­tak; délelőtt 7211 órakor Scholtz Gusztáv püspök és CsipJcay Károly, mint legidősebb egyházmegyei fel­ügyelő megnyitották a kerületi gyűlést és Scholtz püspök mindenekelőtt mély megilletődéssel és saj­nálkozásának őszinte kifejezésével bejelentette Zsi­linszky kerületi felügyelő lemondását, hozzáadván, hogy ő a lemondás vétele után Zsilinszky Mihályt nyomban felkereste, hogy őt lemondásának vissza­vonására bírja, ő azonban hajthatlanul megmaiadt elhatározásánál. Bejelenti egyúttal, hogy Zsilinszky a Luther-társaságnál viselt elnöki állásáról is le­mondott. Ezután Csipkay helyettes elnök konstatálja a jegyzők jelentése alapján, hogy a kerül, gyűlés tör­vényesen megalakult, majd Zsilinszky nagy érdemei­ről emlékezett meg és kifejezést adott azon remé­nyének, hogy habár a kerül, felügyelő lemondását véglegesnek kell hogy tekinise, ő Ígéretéhez képest ezután sem fogja megvonni bölcs tanácsadását a kerülettől. Az elnökség közös előterjesztése folytán ezután határozatba ment, hogy a közgyűlés mély sajnálko­zását fejezi ki Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő lemondása fölött, megemlékezik hervadhatatlan érde­meiről, azok emlékét jegyzőkönyvbe igtatja és a kerül, közgyűlés elismerését és háláját küldöttségileg fejezi ki. A küldöttségben részt vesznek az összes egyházmegyei esperesek és felügyelők és mindazok, akik a küldöttséghez csatlakozni akarnak. A közgyűlés ezután elrendeli az új kerületi fel­ügyelő megválasztását és f. ó. november 30-ára tűzi ki a szavazatok beadásának határidejét. A szavazat­szedő bizottság nyomban megválasztatott. Követke­zett a püspöki jelentés tárgyalása. A jelentés egé­szében felolvasottnak tekintetik csak az intézkedést igénylő részek lesznek pontonként tárgyalva. A kér. gyűlés hozzájárul a püspök azon indít­ványához,. hogy a kerület a theologiai akadémiai szer­vezetről elkészült munkálatra vonatkozólag az egye­temes gyűlésen azon álláspontot foglalja el, hogy az ókori nyelvek túlságos művelése helyett a gyakor­lati tárgyak gyakorlatára helyeztessék nagyobb súly. Hozzájárul a püspök azon indítványához is, hogy minden egyes gyülekezetben a belmissiót gyakorló protestáns egysületek szerveztessenek. A püspöki jelentésnek megfelelően sürgetni fogja az egyetemes gyűlésen, hogy az adóalapi segély megosztása tárgyában alkotott szabályrendelet meg­változtassák, mert a jelenlegi megosztási mód a bányakerületre, hol a hívek megadóztatása egyes községekben felette aránytalan, felette sérelmes. Az eredmény az, hogy a bányakerület, dacára legna­gyobb lélekszámának egyharmadát sem kapja annak a segélynek, mint a dunántúli kerület, holott egyes községei igen rászorultak a segélyre. Ezután a kormány által az 1911. évre a káplán kongrua kiegészítésére adott 40.000 koronából a kerü­letnek jutott 10.000 korona államsegély megosztá­sának módja keltett nagyobb vitát, melyben Engel előadón kívül Sztehlo Kornél, Haviar, Veress, Noszkó és többen vettek részt. A kerületi gyűlés végre elfo­gadta a jogügyi bizottság indítványát, amely 15 pontban foglalja össze a segélynyújtás feltételeit és a kerületi elnökségre bízza a megosztást. Elhatároz­tatott egyúttal, hogy a kerület az egyetemes gyűlés utján kérje fel a kormányt, hogy az 1909. évi kongrua- törvény értelmében 1908. évi január 1-ótől kezdve adja meg az elmaradt segélyt. Következett a mindkét evang. egyházat az elmúlt évben ért vesztességek felsorolása és azokról való jegyzőkönyvi kegyeletes megemlékezés: A református egyházzal szemben előfordult egyes sérelmeknek felmerülése alkalmából elhatároz­

Next

/
Thumbnails
Contents