Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-26 / 35. szám
8, oldal Evangélikus Lap 35. sz. 1911. augusztus 26. elvonuló esperesekkel, egyházmegyei gondnokokkal, egyházkerületi tanácsbírákkal és jegyzőkkel kezet fog. Ezzel az aktussal az avatási szertartás véget ért. Azután következett a hivatalos pecsét átadása a főgondnok beszéde kíséretében, majd a püspök székfoglalója, egyik esperes beszéde és végül az áldás, melyet a püspök mondott a gyülekezetre. A templomból az ünneplő közönség visszatért a főiskola dísztermébe, ahol a közgyűlés befejezte után déli 12 órakor a küldöttségek fogadása volt. Elsőnek járult a püspök elé a ref. egyházkerületek hatalmas küldöttsége, melynek szónoka Antal Gábor dr. püspök volt. Másodiknak következett a tiszai evang. egyházkerületé, melyhez a debreceni egyház is csatlakozott. E kettő nevében Materny Lajos főesperes üdvözölte az új püspököt. Azután következtek a többi hitfelekezetek, hatóságok, testületek. Mondani sem kell, hogy az ünnepet közebéd követte, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. A székfoglaló beszéd rövid tartalma a következő : „Mit látni mentetek?“ Jézusnak Keresztelő Jánosra vonatkozó kérdését önmagára alkalmazva, azt kérdi a gyülekezettől: „Mit látni jöttetek?“ Felelete az volt, hogy „annyit én is el merek mondani, hogy itt sem láttok ingadozó nádszálat. Lehetek összetörött nádszál, melyet legázol az élet viharja és földre tipor a halál, de amelyet felegyenesít és újra megépít az, aki a füstölgő gyertyabelet nem oltja el, — de ingadozó nádszál nem lehetek soha.“ Neki, mint vezérnek, Jézus Krisztus és az ő evangéliuma lesz a vezérfénye, akinek, ha országa nem is e világból való, de ebbe a világba való. Az anyagelviség egyedül üdvözítő tanát az erkölcsi szegénység és lelki alacsonyság eszelte ki, viszont az anyagelviség minden jogosultságának teljes tagadása farizeizmus. A názárethi mester tudománya, ha áhitattal meg tudnánk hallani, áthidalná a szociális mélységet, a testvéri megértés és méltatás emberi közelségébe hozná a csúcsokat és völgyeket. A hit és tudomány viszonyáról azt vallja, hogy a tudomány szabad vizsgálódásának nem képezheti tiltó gátját a hit. Ha a hit igaz, nem kell félnie attól, hogy az ezerszemű tudomány boncoló asztalára kerül, mert azt a fundamentumot, amelyen kívül mást senki sem vethet, még a pokol kapui sem tudják lerontani. Híve az iskolák államosításának, de csak arra az esetre, ha az államosítás minden felekezet összes népiskoláira kiterjed. A különböző felekezeteknek nem az a hivatásuk, hogy már az iskolákban kezdjék megvonni a hitelvi ellentétek és a felekezeti gyűlölködés árkait, hanem hogy eméljék az egyént a hétköznapi élet sivárságai fölé és állítsák be a szeretetnek abba a szent közösségébe, amelynek a palládiuma a haza. Legjobb törekvésével azon lesz, hogy az állam a felekezetek közti békesség alapokmányát, az 1848. évi XX. törvénycikket, minden vonatkozásában végrehajtva, egyenlő és igazságos osztályt szerezzen gyermekei között.“ A beszéd és annak minden pathostól ment, nyugodt előadása mély benyomást tett a hallgatóságra. A dunántúli egyházkerület közgyűlése* A dunántúli egyházkerület ezidei közgyűlését augusztus hó 9-én s a következő napokon Szombathely városában tartotta. A város ez alkalommal lobogó díszt öltött és a legbarátságosabb vendég- szeretettel fogadta a közelről s távolból egybe- gyűlt egyházi kiküldötteket. A közgyűlésen úgy a lelkészi, mint a világi elem elég szép számmal jelent meg. Erősen volt képviselve a tanítói kar is, mely augusztus nyolcadikán egyházkerületi tanítóegyesületi közgyűlését tartotta. Jelen volt az esperesi kar teljes számban, a világiak közül sikerült feljegyeznünk a következő jelenvoltak neveit: dr. Berzsenyi Jenő, Berzsenyi Dezső, Hering Zsigmond, dr. Schreiner Kálmán, dr. Zergényi Jenő, Mihályi István, Mihályi Sándor, dr. Mihályi Kálmán, Dukai Takách Ferenc, szent- mártoni Radó Lajos, dr. Ajkay Béla, Ajkay Elemér, Mechwart Ernő, Radó Gyula, dr. Östffy Lajos, Barcza Géza, dr. Andorka Elek, dr. Kobilitz Elek, Weöreös István, Győrffy János, BereczÁbel, dr. Kluge Endre, Kristoffy Gyula, dr. Győrffy Zoltán, Szigethy Dániel, Mesterházy Ernő, Grosch János, Károlyi Endre, Vidos József, Czeke Gusztáv, dr. Fischer Elemér, Nagy Pál, dr. Rátz Ottó, Bélák István, dr. László Kálmán, Hrabovszky István, Freyler Lajos, Hrabovszky Mór, dr. Stráner Gyula. Jelen voltak a tanintézetek képviseletében az igazgatók és a gyülekezet köréből sok érdeklődő egyháztag. A közgyűlés Bognár Endre főjegyző bensőséges buzgó imádságával és szentírási szakasz felolvasásával vette kezdetét. Utána vései Véssey Sándor egyházmegyei felügyelő tartotta az elnöki megnyitó beszédet, mit múlt számunkban közöltünk. A beszéd oly rendkívüli tetszést aratott, hogy a közgyűlés lelkesedéssel üdvözölte a felügyelőt, elhatározta a beszédnek 5000 példányban kinyomatását és német nyelven is kiadatását. A közgyűlés tárgysorozata alapján elsőben a püspöki jelentés kapcsán Bognár Endre terjesztett elő több határozati javaslatot. Nagyobb jelentőségű határozatok ezek közül: hogy az 1848 : XX. törvénycikk teljes végrehajtását sürgetteti az egyetemes egyház közgyűlésével a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál. A lelkészek gyakorlati kiképzése céljából tervjavaslatot készíttet a theologia akadémiai
