Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-29 / 31. szám

1911. julius 29. Evangélikus Lap. 31. sz. 11. oldal esti 6 órakor a kir. törvényszék esküdtszéki termé­ben, melyen a másnap kozdődő közgyűlési tárgyak beszéltettek meg. Másnap reggel 8 órakor gyám­intézeti istentisztelet volt offertóriummal egybekötve, amelyen az oltári szolgálatot Eösze Zsigmond fő­jegyző végezte, míg a beszédet Porkoláb Uyulu pécsi lelkész tartotta. Szekszárd templomnólkül szűköl­ködő, 2—3 évvel ezelőtt alakult misszió lóvén a re­formátus testvérek ajánlották fel és engedték át igazi testvéri szeretettel templomukat. A közgyűlést Szeniczey Géza felügyelő nyitotta meg, kit minden oldalról szívélyesen üdvözöltek abból az alkalomból, hogy közvetlenül az egyházmegyei gyűlés előtt nyerte vissza erejét és ennek kedvéért kelt fel hosz- szns és nehéz betegségből. A kerületi közgyűlésre kiküldendő követek megválasztása után előterjesz­tésre kerültek a főosperes és alesperes nagy gond­dal összeállított jelentései, melyek elseje az esperes- ség egyházi, másodika az egyházmegye iskolai éle­téről nyújtott mesteri kézzel festett hű képet. Az összes tisztviselők és bizottságok mandátuma lejár­ván, ezzel állásukról lemondottak, mire a közgyűlés azokat újra megválasztotta, illetve megalakította, míg a felügyelő és esperesek választására a gyüle­kezeteket felhívta és a . szavazatszedő-bizottságot megválasztotta. Ezután sorban kerültek tárgyalásra, a népiskolai, a véleményező, a pénzügyi, főgimnáziumi nagybizottság, valamint a számvevőszék jelentései, melyek bizonyságot tettek arról, hogy mindenek jó, rendben és ékesen történtek. Nagyobb hullámokat a vita csak Magyarboly iskolája államosítása iránt beadott és a közgyűléstől elutasított kérvényének és az új német énekeskönyv bevezetése kérdésének tárgya­lásánál vert, mely utóbbinál a közgyűlés hosszú vita után kimondotta, hogy az ellenkező gyülekezetek is 3 év alatt kötelesek az új német énekeskönyvet bevezetni. Ugyancsak érdekes és hosszú vita folyt azon kérdés körül, vájjon a nem fixumos javadal- mazású tisztviselő kérheti e a gyülekezettől azon járulékokat, melyeket különben neki kell elvesztenie az egyesek fizetésképtelensége folytán, noha hiványa szerint néki kijár. A közgyűlés az egyes tisztviselő hátrányára határozott. Több kérvény, indítvány le- tárgyalása után a julius 12-ére is átnyúlt köz­gyűlést főesperes imája zárta be. Közvetlenül utána következett az egyházmegyei lelkészegylet közgyű­lése, amelyen több indítvány tárgyalása mellett fel­olvasásra került még Wagner Ádámnak hazai evang. egyházunk 3. theol. akadémiájának egyesítésére vonatkozó püspöki kérdőpontról írt és a kerületi evangéliumi egyesülethez ennek folyó évi közgyűlé sén is felolvasásra ajánlás kapcsán felterjesztett mun­kája. A gyűlés első napján bankett volt a kaszinó­nak igaz, magyar vendégszeretettel felajánlott díszes, nyári pavilonjában, amelyen Szekszárd városának hivatalos képviselői, valamint intelligenciájának veze­tői is résztvettek. W. Á. A trencséni ág. hltv. ev. egyházmegye közgyűlése. Ezen közgyűlés julius 18-án Trencsónben tartatott meg dr. Stúr Károly ügyvéd, egyházmegyei fel­ügyelő és Krizsan Zsigmond főesperes társelnöklete mellett. A gyűlés megalakulván, mindenekelőtt a leköszönt Palicz János vágkohányi lelkész és espe­rességi jegyző hat évre újból esperességi jegyzőnek választatott. Ezen választással kapcsolatban Vitéz Lajos bánluzsányi lelkész azt indítványozta, hogy az esporessógi jegyzőkönyvek ezután magyar nyel­ven is vezettessenek és kiadassanak, mert az espe- rességben vannak olyanok is, akik tótul vagy nem tudnak vagy jól nem értenok. Ez ügyben egy bizott­ság lett kiküldve, moly hivatva van a jövő évben erre nézve referálni és indítványt tenni. E bizottság­nak tagjai: Osztroluczky Géza, volt főispán, Bodicky és Bálint lelkészek. Az esperes évi jelentése örven­detes tudomásul vétetett. Mint uj lelkészek Droppa, nemesváraljai és Krizsan, szulyói lelkészek mutat­koztak be, akik szívélyesen üdvözöltettek. Ezután a számvevőszék és esperességi, papi, özvegyi, árva- és nyugdíjintézet jelentései tárgyaltattak és a gyám­intézet jelentése is tudomásul vétetett. A Pozsonyban tartandó kerületi gyűlésre kiküldettek: Palicz, vág­kohányi, Sztanek, felsővárosi, Vitéz, bánluzsányi lelkészek s Markovics és Janovszky, egyházfelügye­lők. 4 felsőtrencséni dekanátus körlelkészévé, Kiss Milos zsolnai lelkészt esperességi törvényszéki bíróvá, Vargha Emil felsőszori lelkészt az elhalt Zsámbok- réthv Lajos esperességi számvevőszéki elnök helyére Palicz Jánost, vágkohányi lelkészt, esperességi levél­tárossá Krizsan, szulyói lelkészt választották meg. A tanítói pragmatika szabálytervezetet Holly, előadó és a bánluzsányi egyház módosításai szerint elfo­gadták. Az államsegély és a Baldácsyánumra beér­kezett segélyek a kerületi gyűléshez pártolólag fel­terjesztetni határoztattak, azon reményben, hogy az államsegély ezentúl sem fog elvonatni a nyomasztó helyzetben levő szegény lelkészektől. Olvastatott Vitéz Lajos, bánluzsányi lelkész azon indítványa, hogy tekintettel a nagy drágaságra, a folyó évi országos költségvetésben felvett és mintegy száz­ezer koronára felemelt államsegély, drágasági pótlék címén a lelkészek közt és ha nem volna elegendő, azon lelkészek közt, akik legalább 10 év óta lelkészi minőségben működnek, osztassók szét. Ha pedig a felemelt 100.U00 korona államsegély az országos költségvetésben más célra lenne beállítva, felkéres­sék a magas kormány, hogy ezen szétosztást engedje meg. Ezen indítványt az esperességi közgyűlés elfo­gadta. a kerületi gyűléshez felterjeszteni határozta azzal, hogy az egyetemhez felterjesztessék. Végül a közgyűlés elfogadta a vágkohányi egyház azon indít­ványát, hogy a múlt évi kerületi gyűlés által elfo­gadott papválasztási szabályrendelet hatályon kívül helj eztessék, dacára annak, hogy Vitéz Lajos, bán­luzsányi lelkész az esperességi gyűlés figyelmébe ajánlotta, hogy ezen szabályrendelet a kerületi gyűlés alkotmányosan letárgyalta és azt szavazással hét esperesség, tehát a többség elfogadta. V. L. A pozsonyi ág. hitv. evang. líceum értesítője az 1910/11. iskolai évről. Közzéteszi Hirschmarm Nándor igazgató-tanár. A líceum tanári testületé: az igaz­gató, 13 rendes tanár, 2 helyettes tanár, 6 másval- lásu hitoktató; a rendkívüli tantárgyakat 7 tanerő látja el. Nyilvános tanuló volt összesen 481, magán­tanuló 19; vizsgálatot tett összesen 488 tanuló. Ezek közül 245 ág. h., 54 reform., 58 római kath., 1 gör. kath., 1 görögkeleti. 129 izrael. Jó magaviseletü volt 427; szabályszerű magaviseletü 34; rossz magaviso- letü 1. Minden tantárgyból jeles 39; minden tan­tárgyból legalább jó 95; legalább elégséges 275; egy tantárgyból elégtelen 50; két tantárgyból elég­telen 5; több tantárgyból elégtelen 17. A líceumi internátusba felvétetett 118 tanuló, ezek közül 85 az

Next

/
Thumbnails
Contents