Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-22 / 30. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 30. sz. 1911. julius 22. Scholtz Gusztáv püspök a magyar főrendiház tagja. A királyi meghívó szövege a következő : Méltóságos Scholtz Gusztáv, a bányai evangélikus egyházkerület püspöke, az 1885 : VII. t.-c. 4. §-a B), c) pontja alapján a magyar főrendiház tagjának, kedvelt hívünknek. Hivatalból. Budapest. Mi, Első Ferencz József Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Méltóságos Püspök! Kedvelt Hívünk! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván, az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtása fölött őrködni! Minthogy az 1848. évi IV. t.-c. 1. §-a az országgyűlést évenkint Budapestre egybehívatni rendeli és miután az országgyűlést magyar' minisztertanácsunk előterjesztésére Budapest, székesfővárosunkba összehívtuk, ezt ezennel avégből tudatjuk veled, hogy mint a főrendiháznak az 1885. évi VII. törvénycikk értelmében tagja, úgy ezen, valamint a jövőben összehívandó országgyűléseken a most idézett törvény rendelkezéseinek megfelelőleg megjelenni kötelességednek ismerjed. Kihez egyébiránt királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradtunk. Kelt Budapest székesfővárosunkban, ezer- kilencszáztizenegy évi május hó 29-ik napján. Ferenc József. Gróf Khuen-Héderváry. Scholtz Gusztáv született 1842 augusztus 1-én Eperjesen, nemes, de szegény családból. Apja iparosnak szánta, de első tanítójának barátságos biztatására mégis taníttatta. A népiskolát és, a gimnázium 8 osztályát Eperjesen végezte. Érettségi után nagy kedve támadt az orvosi hivatáshoz, de házi orvosuk ismervén természetét, arról lebeszélte. Istenfélő anyjának fővágya volt fiát egyszer a szószéken látni. Minthogy neki magának is volt hajlama e nemes hivatáshoz, theologus lett. Három .évig volt Eperjesen theologus. 1865 julius havában Máday Károly superintendens előtt kitüntetéssel tette le a candidaticumot. Mindeddig magán- tanítással is foglalkozott és szerzett magának egy kis összeget, melynek segítségével külföldi egyetemre utazhatott tanulmányai folytatására. 1865 őszén utazott Jénába, ahol Rückert, Hase, Hilgenfeld, Cuno Fischer, Frank és Overbeck híres theológusok előadásait hallgatta. Jénából több ízben más híresebb német városokba is rándult, egyetemeiken hospitált; egy nagyobb rajnai utazást tett, mely Svájcba is belenyúlt. 1866 tavaszán Sztehlo András budai lelkész meghívta segédlelkészül maga mellé. A meghívást elfogadván, a háborús időben viszontagságos utazás után Budára érkezett. 1866 május 27-én dr. Székács József superintendens lel- készszé avatta s ő elfoglalta állását, mint budai segédlelkész és a III—IV. fiúosztály tanítója. 1868 januárjában göllnitzi káplán, majd 1870 február 20-án ugyanott rendes lelkész lett. 1873 április 27-én megválasztották budai lelkésznek. Hivatalát itt 1873 julius 6-án foglalta el. Azóta állandóan itt működik. 1905-ben esperes lett. A kerületnél a főjegyzői tisztet töltötte be, majd Bachát püspök halála után, 1906 nyarán, a gyülekezetek többsége a püspöki székbe hívta meg, melyet 1906 szeptember 19-én foglalt el. Püspöki működéséről időelőtti volna szólaní. Általános jellemzésül csak annyit, hogy Scholtz az a ritka ember, akinek nincs ellensége. Ez talán azért is van, mert senkivel sem érezteti, hogy ő püspök. Barátságos modorával, szimpatikus megjelenésével mindenkit megnyer. Ékesszólását, a benső együttérzés melegétől eltelt alkalmi szónoklatait a másvallásuak is nagy érdeklődéssel és elismeréssel hallgatják. Budai hívei igaz benső szeretettel ragaszkodnak hozzá; nem is hagyta el szegény eklézsiáját, amikor a sokkal jobban dotált pesti eklézsiával megkínálták. Szóval Scholtz Gusztáv mint főpap, mint lelkész és mint ember, egyaránt szeretetre méltó primus inter pares. A Materny-eset. A következő közleményt vettük : Nagy feltűnést keltett fegyelmi ügy vége. Miután azon vád, mely Materny Lajos főesperes felfüggesztésére szolgált indokul, közbevetőleg történt nyilatkozata folytán félreértésen alapulónak bizonyult: a tiszai evangélikus egyház- kerület elnöksége, Materny Lajos főesperest és egyházkerületi számvevőt, az ellene fennforgott vád elejtése £ a további eljárás megszüntetése mellett, hivatalába visszahelyezte s ezzel az ügy békés utón végleg elintéztetett.
