Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-10 / 24. szám
2. oldal. 1911. junius 10 Evangélikus Lap. 24. sz. után pedig dr. Zsigmondy Jenő a pesti magyarnémet egyház közös felügyelője a következő emlékbeszédet olvasta fel: Összegyűltünk, hogy egy emlékezetes, az egész magyarhoni protestantizmus, elsősorban pedig a budapesti ág. hitv. ev. testvéregyházak történetében nagy jelentőségű esemény századik évfordulóját, hálatelt szívvel az isteni gondviselés iránt megünnepeljük. 1811. évi junius hó 2-án lett deáktéri templomunk fölavatva, amikor a kisded gyenge gyülekezet először kereste föl az oly nagy áldozatok árán emelt Isten házát, hogy áhítattal hallgatva az isteni igét, buzgó imádságban adjon hálát a gondviselésnek, amely megengedte, hogy valóra váljon az akkor még gyérszámú, de annál lelkesebb híveknek majdnem egynegyed század óta táplált legforróbb vágya és egyúttal kikérje Istennek áldását az egyház felvirágoztatására, hogy megerősödve képes legyen ama nagy és szent föladatokat megvalósítani, amelyek nemcsak híveink lelki szükségleteinek kielégítését, hanem az erkölcsök nemesítését, a hithűség fokozását, az emberbaráti intézmények létesítését, a tudomány és ismeretek terjesztését és a haza- szeretet ápolását felölelik. És ha visszatekintünk a lefolyt századra, úgy csakugyan mondhatjuk, hogy egyházunkon az Isten áldása nyugodott, mert szinte páratlan az a föllendülés, amelynek szemtanúi vagyunk. Fokról-fokra és lépésről-lépésre haladtak testvéregyházaink intézményeik létesítésében és fejlesztésében és valóban büszkén tekinthetünk a nehéz küzdelmek és erőiket gyakran meghaladó áldozatok árán elért eredményekre. Igen messze vezetne, ha csak dióhéjba is szorítva, vázolni akarnám, mennyi akadályt és nehézséget kellett gyülekezeteinknek leküzdeniük, amíg a mai állapotok létesültek. Ezt megörökíteni a történetírásnak fogja föladatát képezni. De mégis idő és alkalomszerűnek találom, hogy röviden megemlékezzem történetéről annak a templomnak, amelynek ma százados jubileumát üljük meg. A II. József által 1781 október 20-án kiadott türelmi patens törte meg a jeget, amelynek béklyóiban addig a hazai protestantizmus szenvedett; ez a türelm patens azonban még távolról sem idézett elő rózsás helyzetet a protestánsokra nézve, intézkedései sem a szabad vallásgyakorlatot, amelyet a békekötések biztosítottak, sem a vallás egyenlőségét nem foglalták magukban, de mégis védelmet nyújtottak az üldöztetések ellen. Ez a patens tette lehetővé, hogy Pesten, ahol ezelőtt a zsidók és cigányok előnyösebb helyzetben voltak a protestánsoknál, ahol a protestánsoknak ingatlanok szerzése is tiltva volt, a protestánsok letelepedhettek, ingatlanokat szerezhettek, közhivatalokba juthattak és a türelmi pátensben foglalt korlátok között egyházi gyülekezetté tömörülhettek. Á türelmi patens azonban legalább száz protestáns család létezésétől tette függővé, hogy a protestánsok gyülekezetei alkothassanak, amely feltételnek elődeink 1787-ben még nem tudtak ugyan eleget tenni, de már akkor, oly lelkesedéssel és áldozatkészséggel karolták föl ügyüket, hogy az 1787 TÁRCA. Ö-fesfamenfomi Saffadá\\. (äßpafidm áfdogasa. Mózes I. 22. Szóff az ©Isten fönt a magas égken: — ©ikrakánt fúíséges, engedefmes szofgám, SKi az mit e föfdön fe feginkákk kednefsz ? (^krakám a porka kufff az Sir standra, — Girant mit és kit szereinek jokkan, SfCinf ©Izsákot, kit fe nékem adfáf. — Uóf nan, szó ff az Sír — kadd fdssam immár, SAigg-e nékem igaz, engedefmes szofgám ? , S^idd eggeffen fiad, nidd ©Izsákot ©Fef a keggre messze SíCoriáka Száraz fákóf ggújfsáí offan offárf Ss ©Izsákot áfdozd rajfa nékem! ÉÍkrakám szívét a fájdafom emészti, ©e az úr parancsa csefeknésre készfi, ©Kajnafkasadásakor szamarai megngergef IKis fiánaf induf messze Sfíoriáka S?isz magánaf kést és nisz fáf füzefőnek — téípám, édes apám, mif akarsz a késsef? ©Kérdi kicsi Uzsák fürge ggermekésszef; — Éjödöfgéf öfünk majd; — ámde, kof a gida ? ©Kérdi ©tkrakámnak kioáncsi kis fia ? — (9Ípám, édes apám, mif akarsz a gaffgaf? — ©fiam, édes fiam, füzet rakunk azzaf. — téípám, a kezemet miért köfözéd meg? — ©Fiam, édes fiam! kungd ke szemecskédeí! S fefentefi kését ©tkrakám döfésre — ©e egg kaitg ntegszófaf fent a magas égken: — ©tórám, megáffj ©uram! kiáfffad a prókáf; ©z Sír nem kíoánja ggermeked kafáfáf. ©ff a káráng a sűrű kerekken Szí áfdozd az Sírnak — fiad éfjen! ©Kűségedérf naggggá fészen az Sfr téged, ©fdoíf féggen magod, minden nemzetséged! i
