Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-20 / 21. szám
1911. május 20. Evangélikus Lap. 21. sz. 5. oldal a testületeknek is at iskolatartást. Ez idő óta kétféle iskola volt: testületi (egyházi), mely kizárólag önkéntes adományokból tarthatta fenn magát és úgynevezett iskolaszéki (állami), amely adóból tartatott fenn. Az állam ignorálta a vallásoktatást, minden iskolaszéki intézet mellőzhette. Az esetleges vallásos oktatásnak általános keresztyén jellegűnek kellett lennie. Különböző körülmények, különösen a drágaság miatt, a testületi iskolák fogytak, az iskolaszékiek szaporodtak. 1902-ben a Balfour kormány az iskolaszékeket megszüntette s új állami közoktatási közegeket szervezett s minden iskolát ezek alá rendelt. Azóta az iskola ügy körül állandó küzdelem folyik. Sokan lehetségesnek tartják, hogy minden iskolában általános keresztyén jellegű vallásoktatás legyen. Ez azonban lehetetlen, mert sem a római katho- likus , sem az anglikán-, sem a szabadgondolkodópárt nincs ezzel megelégedve A kisebb rész teljes világi oktatást kíván, bár nem keresztyénellenes színezettel. v Ide tartozik a munkáspárt is, melynek soraiban nem egy mély vallásos lelkületű keresztyén is foglal helyet. A vallásos kérdésben politikai okok miatt minden párt békét akar teremteni. Az angol tanítók nagy része kívánja a vallásos oktatást. Valószínűleg különböző jellegű elemi iskolákat fog az állam elismerni s a felekezetek tanítóképzőiket is megfogják tarthatni. Az angol nevelésnek három fójellemvonása van. melyekben előnyösen különbözik a kontinentális neveléstől : hangsúlyozza a jellemet és a cselekvést, a nagy szabadságot és változatosságot (tág teret enged a magánkezdeményezésnek) és az ősi tradíciót modern eszmékkel kombinálja. De három nagy hiánya is van : a társadalmi egység hiánya, a nevelés nagyon költséges és elhanyagolja aránylag az értelemkiképzését, elhanyagolja aránylag a nagy tömegnek magasabb értelem kiképzését. Minden nevelésnek legfőbb célja a jellem kiképzése helyes cselekvés céljából; ezt testi, értelmi és erkölcsi funkciók útján érjük el. A nevelés egyik célja : éles értelem fejlesztése, becsületesen, bátran követni okot és okozatot, bizonyos következtetést pontosan levonni. De azért nem minden igazság jön ily belátás útján lelkűnkbe. Az intuíciónak is nagy, szerepe van e téren. A művészet tanulmányozása e tekintetben is értékes fényt vet az erkölcsi nevelés kérdéseire; nem szabad tehát a merő intellektuális fölfogásnak uralkodnia. Mert ez mintegy kéreggel vonja be a szivet és meddővé teszi a lelket a valláserkölcsi igazságok felfedezésére. A fogalomnak gyors és erőteljes cselekvésben kell nyilvánulnia; erre szükséges az akaraterő nevelése. Ezt a test nevelése szolgálja. Eszközei: nagy példák, a másokkal és másokért való munkálkodás szabadságban és szabadságra. A nevelésben kezdetben az erős tekintély érvényesül, mely fokozatosan teret enged a szabadságnak, míg végre az elhatározás teljesen szabad, egyéni lesz. Minden rendes fejlődés belülről indul ki a helyes környezetben. Ezt a helyes környezetet kell a gyermek számára biztosítani, követve Pascalt, aki szerint az ellentétek helyes kombinációja a helyes nevelés. A tudományos kutatás módszere nyíltan tartja az elmét az igazság előtt. A természettudós elméje olyan, mint a finom tükör, melyben a megfigyelt tárgy tisztán visszatükröződik. Szükséges, hogy az erkölcsi kérdések tanulmányozása előtt is ilyen legyen az elme. A kutatásnak másik jellemvonása a gondos meg figyelés. Amint a természet megfigyelésében is vezetésre van szüksége a kezdőnek, a tanulatlannak, épp úgy a szellemi tények megfigyelésénél is. A tények felhalmozása után állítja fel a tudós megfigyelő a tények alapján hipotéziseit, amelyeket gondos kísérletekkel és bizonyításokkal kipróbál. A lelki élet tanulmányozója is úgy jár el, mint a természettudós. Mégis meg lehet állapítani mint tényt, hogy a tudomány világában is a vezető nagy szellemek nem ezen az úton jutottak el legtöbbnyire a végeredményre, hanem intuíció, szellemi reveláció útján. Lángelméjük képesíti őket arra. Felfedezéseiket csak azután igazolják tudományosan E dologban rokonok a nagy művészekkel és költőkkel. A lelki élet terén is találunk ilyen lángelméket. Még most is vannak emberek, akik látomásokat látnak. Ezekre tisztelettel nézünk s tőlük várjuk a vezetést a lelki élet terén. Kötünk természet- tudományos áramlata megnyitja a lelki élet gazdag világát is. A nevelésnek a tanulót úgy kell vezetnie, hogy a lelkiigazság iránt is érzékeny legyen. Ezért a nevelés kell, hogy helyet engedjen a vallásos oktatásnak. Ez lehet ugyan hideg is ; de az élő, személyes hitnek mindig lesz hatása. Ha ez a tanítóban meg van. a tanulóra is fog hatni. Azért kell örömmel üdvözölni minden mozgalmat, mely a lelki élet mélyítését célozza a diákok s a leendő nevelők között. Ajánlja a keresztyén diákmozgalmat, amelyet személyesen jól ismer, amely áldásos hatással van a diák- s nemzeti életre. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Úgy az előadó tudós tanárnak, mint kiváló tolmácsának ifj. Viktor János úrnak, a magyar keresztyén diákszövetség buzgó titkárának, Bilkei Pap István református theologiai igazgató fejezte ki a közönség hálás köszönetét. Közli: Hüttl Ármin.
