Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-13 / 20. szám
Evangélikus Lap. 20 sz. 11. oldal 1911. május 13 De azt, hogy egy civódni szerető, önhitt, rombolni vágyó barát, — minden idealizmus, igazságkeresés és prófétai hév nélkül képes volna konok vasfejével nekimenni egy megdönthetetlennek látszó falnak s azon rést tudott volna ütni, azt nem hisszük el Grisar minden tudományának. Grisar kath. szempontból nézve eléggé nem értékelhető, hasznos, tudós munkát végzett, mi azonban ebből a könyvből is azt látjuk, hogy a katholikusok még akkor is, amikor Luthernek „igazságot“ akarnak is szolgáltatni, visszaélnek az ő őszinteségével, kicsinyes és a nagyságra irigykedő rosszindulattal ítélik meg s vakok lelkének hősi vonásai s eszméinek új utat törő ereje iránt. Nem csoda, ha igy soha meg nem értjük egymást. Sz. L Legújabban megjelent művek: Dar Modernisteneid. Ein Apell an deutsche Priester von Clericus Germanicus. Ara 50 fillér. Kiadja : Lampart & Comp Augsburg. Fortschritt L berales Wochenblatt. München, Fm- kenstrasse 3. Negyedévre 1 márka. Der getreue Eckard. Antiultramontane Blätter zu Lehr und Wehr. Schwert-Verlag. Berlin. W. 15 Egy évre 4 márka. Freie Bayer. Schulzeitung Félévenként 2 márka Würzburg. Der Kampf uo die Gewissensfreiheit. D O. Sickenberger. München. Krausgcsellschaft. 1 füzet 20 fillér. HÍREK. Olvasóinkhoz. Több oldalról panaszolják, hogy lapunk expediálásában zavarok fordulnak elő. Habár mi a nyomdának, amely a lapot a postára adja, szigo'úan meghagytuk, hogy a pontos elküldésre ügyeljen, arra kérjük olvasóinkat, akik a lapot idejekorán meg nem kapják, szíveskedjenek ezt levelező-lapon kiadóhivatalunknak (II., Fő-utca 4) bejelenteni, ahonnan a hiányzó példányt postafordultával meg fogják kapni. Az Evangélikus Lap kiadóhivatala. A bácsi evangélikus egyházmegye f évi junius hó 22-én tartja meg rendes évi közgyűlését Újvidéken Fontos tárgya lesz ezen közgyűlésnek az egyházmegyei felügyelő és a főesperes megválasztása. Á jelenlegi felügyelő Rohonyi Gyula, igazságügyminiszteri államtitkár és Belohorszky Gábor főesperes, a meghívóban határozottan kijelentik, hogy eddig viselt hivatalukról végleg lemondanak. Aggodalommal tölt el bennünket ez a kettős lemondás, vajha megtalálná az egyházmegye azokat az erőket, akik a megyét annyi bölcseséggel és abban a hazafias szellemben fognák vezetni, mint amilyenben a lemondó egyházfők vezették. Belohorszky Gábor, aki 1873-ban választatott meg főesperesnek és igy 38 esztendeje viseli ezen hivatalt, mint lelkész, beadta nyugdíjaztatás iránti kérvényét és a jól megérdemelt nyugalomba vonul. Reméljük, hogy Rohonyi Gyula lemondása nem jelenti egyszersmind az egyházi életből való visszavonulását. Az ő egyénisége az evangélikus egyházzal annyira összeforrt és az ő kiváló szellemi tulajdonságai oly értéket képviselnek, hogy érzékeny veszteség lenne, ha ezen „self made man" támogatását az evangélikus egyház ezután nélkülözné. Az eperjesi evangélikus Collegium theol. akadémiáján a Schwartz Mihály-féle külföldi egyetemen tanuló theológusnak szóló ösztöndíj kerül kiosztásra, amely ez évben volt soproni theol. akadémiai hallgatónak adható ki. Felhívom az érdekelteket, hogy jogosultságukat igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványaikat f. évi május hó 25 ig küldjék be az alulirt dékánnak címén Eperjesre. Eperjes, 1911 május 4. Mayer Endre theol. akad. dékán. Gusztáv Adolf-egyleti segely. Április 24-én a Gusztáv Adolf egylet központi vezetősége négy horvát- szlavon és 13 magyarországi szegénygyülekezet részére 2290*30 K segélyt utalványozott egyetemes pénztárunkba. A legnagyobb segélyt ezúttal a pozsegai missziói gyüle kezet kapta: 468 K-t Műkedvelői előadás egyházi célra A dombóvári egyesült protestáns egyház templomalapja javára május 6 án anyagilag és erkölcsileg szép eredménnyel műkedvelői előadást rendezett A műkedvelők Hercegh Ferenc: „Gyurkovics lányok“ című színdarabját adták elő. Tisza István a krisztusi szeretetröl. Az „Egyházi Közlöny“ ez a legjobban szerkesztett katholikus egyházi lap nagy dicsérettel közli gróf Tisza Istvánnak Kaposváron elmondott beszédét. Ezen lap szerint Tisza István gróf beszédét azzal kezdi, hogy a keresztény vallás nagy tanítója és alapítója az emberiség lelkületébe egy új elemet hozott: ő volt az, aki az ember és Isten közötti viszonyt, az emberek egymásközti viszonyát, az ember világnézetét a szeretetre alapította és a mindenség sarkalatos alapkövévé a szeretetet tette. Voltak ragyogó nagy elmék ő előtte; bekalandozták az emben bölcselkedés egész mezejét, ma is elbámulunk annak a vakító fénynek a láttára, amellyel bevilágítottak a sötétségbe. Állítottak föl ethikai tanokat, filozófiai rendszereket, amelyeknek nagysága előtt a mai kultúra emberének is meg kell hajolnia, de a szeretet érzését nem keltették Az emberi elme legmagasabb szárnyalásában sem képes a szeretet melegét és fényt árasztó és életet keltő Napjához fölemelkedni A biblia vezet el bennünket a szeretethez. A biblia alapította a maga vallását a szeretetre. És hogy ezzel mennyire isteni tant hozott a gyarló emberiség kebelébe. azt az eddig elmondottaknál talán még jobban bizonyítja az a fájdalmas tény, hogy milyen kevéssé tudott és talán még sok tekintetben milyen kevéssé tud ma is a szeretet igazi élő, éltető valósággá lenni a gyarló emberi társadalomban. Évezredeken át gyűlölködtek s folyt a vér a szeretet nevében. Szeretné hinni, hogy eljön a korszak, amikor nem üres jelszó, de éltető principummá lesz a szeretet. Azt mondja, hogy nem ér semmit a protestáns egyháznak összes tevékenysége, ha valóssággá nem tudják tenni a szeretetet és a hívőket előbbre nem tudja vinni egy boldogabb, tisztultabb emberhez és keresztényhez méltóbb életbe. Majd kérdezi, „vájjon nem kevés-e a mi összes
