Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-25 / 13. szám

10. oldal

Evangélikus Lap. 13 sz.

1911. március 55.

a Nemzeti Zenede növendéke. Orgonán kiséri : Sugár Viktor. 5. Dubois F.: Marche triumphale. Orgonán előadja : Eberle Márta.

A Prot Patronage-egyesület választmánya f. hó 22-én Gróf Ráday Gedeon és Kaczián János elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen a dunaalmási szeretetház kibővítése ügyében határoztak. A szeretet- házat 50 gyermek befogadására bővítik ki és Kerká- poly —Bodor szeretetháznak nevezik el. Örvendetes jelenség, hogy a kultuszminisztérium legújabban 12.000 koronás alapítványt tett az egyletben. A választmány a következő körlevél kibocsátását határozta el:

Nagytiszteletű Lelkész Úr! Igen tisztelt Tanító Úr! Az Országos Protestáns Patronage Egyesület, melynek feladata főként az elzüllés veszedelmének kitett gyermekek és fiatalkorúak minden irányú védelme, céljait csak úgy érheti el, ha az egyház munkásai részéről szeretetteljes pártfogásra talál. A pártfogás nem anyagi segítés itt, hanem céljaink megértése, eszméink hirdetése szóval és tettel az élet minden nyomorúsága között. Azonkívül pedig, hogy eszméink terjesztését és követését általánosságban kérjük, van egy konkrét kérésünk is. Egyesületünk feladata volna, hogy mindazokban az esetekben, midőn a pestvidéki törvényszék vagy pestvidéki járásbíróságnál protestáns vallásu fiatalkorú ellen büntető eljárás indul meg, a fiatalkorú környezetére, anyagi helyzetére, erkölcseire a szülők és gyermektársasága jellemzésére, a vádlott munkavisszonyaira vonatkozó u. n. környezettanúlmányt megszerezze és a bírósághoz benyújtsa. Óriási szerepe van ennek a környezettanulmánynak az ítélkezés szempontjából, mert ebből ítéli meg a bíróság remélhető-e, biztosítva van-e a gyermek jövője, erkölcsi javulása, munkáltatása abban a környezetben, melyben éppen él, vagy pedig szükséges-e szigorúbb intézkedés vele szemben: javító intézeti elhelyezés stb. Bizalommal fordulunk a Nagytiszteletű Lelkész urakhoz és Tanító urakhoz, hogy ennek a munkának az elvégzésére szeretettel és buzgalommal vállalkoznak. Ha az egyházak ereje, hatása a lelkekre gyengült is talán, ilyen szociális munkával, az elkölcsi és gazdasági sebek gondos gyógyításával az egyházhoz tartozóknak kell jó példával előljárni, hogy így az élő szeretet és tettekben nyilvánuló erkölcs útján a vallás megnyugtató és fölemelő hatalmát a lelkekbe belecsöpög- tethessük. A munka nem nehéz, ritkán fordul elő, Eredménye lelki megnyugvást és örömöt ad, hisszük, hogy az igen tisztelt Lelkész és Tanító urak örömmel fognak-e munkára vállalkozni. Csatoljuk a patronage egyesületek országos szövetségének tájékoztató füzetét a környezettanulmány blanketta mintájával s kérjük, mél- tóztassék velünk közölni, vállalkozik-e az igen tisztelt Lelkész vagy Tanító úr a környezettanulmány községében leendő végzésére s a pártfogói tisztre. Budapest

1911. március. Kiváló tisztelettel Kaczián János, egyházi elnök. Gróf Ráday Gedeon, világi elnök.

A losonci ev. nöegylet f. hó 25 én jótékonycélú hangversenyt és táncestélyt rendez. A műsor vonzó és érdekes.

A győri ev belmisziói egyesület f. hó 26-án vallásos estét rendez. Az estén Vsö Vince lelkész írásmagyarázatot, Pálmai Lajos lelkész felolvasást tart. A női kar énekét Vajda Emil, dr. Csillag Gyula és Kirchner Elek kisérik. May Münster Cornelia operaénekesnő két éneket ad elő, Lancsek; László pedig szaval.

IRODALOM.

Händel V., Emléklapok. A dunáninneni ev. egyház- kerület 1910 aug. 27. és 28-án Zsolnán az 1610. évi zsolnai zsinat emlékére megtartott ünnepélyéről. Selmecbánya (Jörges Á.), 1910. 65 lap. Ára 1 kor. A zsolnai ev. egyház templomépítő-alapja javára.

E díszesen kiállított és gazdag tartalmú füzet hű képét nyújtja a zsolnai zsinati emlékünnepeknek. Az ev. egyház azokon összes kerületeivel a tagok igen nagy számával volt képviselve. Az orsz. ref. egyház konvent- jének képviseletében dr. Antal G., Baksa L., Lészay F. és Nagy Károly jelent meg. A szép zsolnai képekkel is díszített füzet fénypontja Zsilinszky Mihály alkalmi előadása, amelyben a mély vallásos és hazafias meggyőződés hangján széleskörű magyar történeti tudással ismertette egy a reformáció jelentőségét és szükségességét hangsúlyozó bevezetés után a zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotokat, Thurzó György élet- és jellemképét, a zsinat lefolyását, annak tagjait és határozatait, majd Forgách Ferenc érsek machinációit s a nagyszombati ellenzsinatot s végül a mai szomorú állapotokra való utalással egy új reformációnak a szükségességét. Méltán egészíti ki azt Szalavszky Gyula ritka nemes szabadelvüséggel elmondott beszéde, amelyben kath. létére azt mondja: „Arról sohasem szabad megfeledkezni, hogy a protestantizmus nyomában felvilágosodás és felvilágosítás járt s arról sem, hogy Zsilinszky Mihály nagy történészünk szerint a protestantizmus egyik kezével védekezett, másik kezével épített. Alkotásai főleg a közmívelődés és népnevelés terén domborodtak ki“. Ugyanakkor befejezésül nagy és igen tartalmas beszédet mondott Antal G. püspök is A füzet közli továbbá (magyar fordításban) Baltik Frigyes püspök tót és Gyuráiz Ferenc püspök valóban magvas magyar alkalmi templomi beszédét, valamint közli a díszgyűlésen br. Prónay Dezső és Antal Gábor szónoklatait s a füzet végén a sok távirati és levélbeli üdvözleteket. Ezek között különösen kiemeljük Balogh Ferenc debreceni ref. hittanár tartalmas üdvözletét, amelyben többi között azt mondja: „a zsolnai zsinat nagy fordulópont és történeti esemény prot. egyházunk történetében. Csatlakozik következményeiben a bécsi béke nagy eseményeihez, itt a nagy elv mondatott ki, t. i. a prot. egyházak emancipációja a római egyháztól, a zsolnai zsinat pedig valóra váltotta azt az egyházkerületek szervezésével, az autonómia születésnapját megteremtette századokkal dacolólag s megalkotta első kánonait az új aerában“. Üdvözlete végén pedig arra hív fel, hogy Kermann D. superintendens Rákóczi-korabeli hazafias szerepléséhez hasonlóan „öleljük és szeressük egymást, mint egy hazának gyermekei s a nyelv és hitkeretek ne válasszanak el".

Épültünk és okultunk a tartalmilag gazdag zsolnai zsinati emléklapok olvasásán.

Sz. M.

Megjelent Lombos Alfréd zombori ev. lelkésznek egy március 15. jelentőségét méltató beszédje. A beszédet a szerző 20 fillér beküldése ellenében megküldi.

Gömöry J. Az orsz. ág. hitv. ev. tanáregyesület évkönyve az 1909/10. évről. Eperjes, (Kósch) 1910. 158 lap. E jóravaló egyesület érdemes elnöke: Meskó László, ügyvivő alelnöke: M. Dietz Sándor, alelnökei: Masz- nyik Endre és Fischer Miklós, s agilis titkára: Gömöry János eperjesi coll. főgymn. igazgató-tanár, ki az évköny-