Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága (Budapest, 1996)

NÁZÁRETI JÉZUS - PÁL APOSTOL - JÁNOS

Názáreti Jézus - Pál apostol - János 111 szavakba foglaljuk". Még pedig azzal - folytatja P. Tillich hogy „A megigazulás tanát a gondolkodásra is alkalmazzuk". Nem csak a bűnös megigazulásáról beszélünk, hanem a kételkedőkéről is. „A megigazulás kiterjesztése a gondolkodásra és ezzel a kételkedőkre is: üzenetté válik azok számára, akik kételkednek az élet értelmében, és úgy vélik, és ezért nem tudnak Istenben hinni." Tillich gondolatmenete az átlagember számára nehéz. De Isten irgalmának nagyságáról, Krisztus halála és feltámadása jelentőségéről szólni minden időben aktuális marad. Majd még visszatérünk erre a kérdésre. János evangéliuma a Názáreti Jézus életét és szavait a jelenvaló Krisztus felől alakítja. A jelent megtölti az örökkévalóság tartalmával: „Bizony, bizony, mondom néktek: „aki hisz, annak örök élete van" (jelen idő! 6,47). „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (3,16). János első levelében többek között ezeket olvassuk: „Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet Istentől van... Isten szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala" (4,7-9). Az agapé-szeretet Jánosnál isteni valóság, mely az Atyától árad a Fiúra, Jézusra és az övéire. Itt azonban nem áll meg: „Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást" (Jn 13,34). Az Istentől jövő szeretet ugyanakkor visszafordul Isten felé is, nevezzük azt hálának vagy akár hitnek. Pál és János összekapcsolódása éppen az agapé-szeretetben történik. Elsőnek Pál apostol hirdette meg: „megmutatom nektek a legkiválóbb utat" - vezeti be a szeretet himnuszát, az első korinthusi levél 13. fejezetét. A jelent és az örök jövőt összekapcsolja ez a szeretet: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet: ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet" (12,31/b;13,13). „Krisztus értünk, istentelenekért" halt meg. Isten abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk (Róm 5,6-8). „Ha tehát Isten agapé-szeretetét akarjuk megismerni, akkor a kereszt az egyetlen pont, ahol az teljes mélységében megnyilatkozott." „Pál vezette be az agapé szavát mint a keresztény szeretetmotívum kifejezését". De „ajánosi terminológia fogalmaz legmélyebben a szeretet jellemzésénél". Az agapé-teológia ma a hit által való megigazulással párhuzamos érvényességű lehetne. Sőt bizonyos mértékben a 20. század fordulóján alkalmasabbnak látszik a protestantizmus központi üzenetének a kifejezésére. A. Nygren agapéról és erószról szóló világhírű művének tartalmi ismertetését nyújtja, saját fejtegetéseivel együtt, Vajta Vilmos Svédországban élő magyar teológusnak A szeretet keresztény értelmezése c. munkája (az előző idézetek e könyvből valók). *** A földi, történeti Jézus, a megfeszített, azonos a feltámadt, megdicsőült Krisztussal. Az őskereszténység két ága, a palesztinai és a hellenisztikus, jól kivehető körvonalakkal jelentkezik az első század történetében. Kollektív képződményként áll előttünk. Történeti személyiségei a palesztinai ágnak főleg Péter apostol és Jakab, Jézus testvére. Pál apostol történeti szempontból az Újszövetség legvilágosabban kivehető személyisége. Hívei a másodlagos páli levelek szerzői. János evangéliumának írója névtelen, ám jellegzetes személy, teológiája sajátos és mély