Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

ellenes lét. Az embervilág köréből három dolgot emel ki, s ez arra mutat, hogy nem az emberi élet átfogó erkölcsi elítélése ve­zeti szavaiban, hanem a kirívó bűnös életmódra irányítja az ol­vasók figyelmét. Ezzel szemlélteti a gyakorlatban, hogy mit ért a „világ szeretetén", és mitől óvja a keresztyéneket életük élése közben. 0 A „vágy" eredetileg a görögb,en az ember ösztöneiből fakadó természetes kívánkozást jelölte a táplálék, a nemi kielégülés stb. után. Ez a minősítés nélküli jelentéstartalma itt nem használható, mert az őskeresztyénség szóhasználatában a vétkes kívánságot, a tiltott vágyat jelentette. Ezért adjuk vissza fordításunkban jelzős főnévvel a görög szót: „bűnös vágy". Az eredeti szót két birtokos jelzővel használja a szöveg: a test és a szem (bűnös) vágya. A test és a szem nem hangsúlyos a szókapcsolatban, inkább csak a sémi gondolkozás sajátosságát képviseli, mely a testet és részeit külön szemléli. A sémi ember szemléletesen gondolkodott: a testből, a szemből tör elő a bűnös vágy. A „test" (görögül: sarx) Pál apostolnál jelentkező jellegzetes teológiai fogalom, mely az egész ember bűnös állapotát jelöli. A szónak ez a páli használata Jánosnál nem található. János evan­géliuma a „testből" fakadó nemi ösztönt pusztán az emberek természetes születésével hozza kapcsolatba, s nem tulajdonít neki bűnös jelleget (1,13). A „test" megbecsült helyet kap János teoló­giájában (J 1,14; 6,51—56. 1 J 4,2). Mindez megerősíti, hogy ezen a helyen a „test" szó használatának nincs különösebb teológiai jelentősége, s nem tartalmazza a test bűnössé nyilvánítását, plato­nikus módon az ember lelkével szembeállítva. Az etikai minősí­tést a „test vágya" szókapcsolatban a „vágy" szó rejti magában, amint előbb láttuk. „A test (bűnös) vágya" elsősorban szexuális értelmű, azonkívül a mámor utáni vágyat jelenti, például a szesz bódító hatásának kívánását. De gondolni lehet az evésben való mértéktelenségre is, általában a testi élvezetek uralmára emberek felett. „A szem (bűnös) vágya" a nemi ösztön finomabb, kezdeti rezdüléseit je­löli, a tekintet nyomán ébredő szexuális vágyakozásra vonatko­zik, olyan esetben, amikor Isten akaratába ütközik (vö. Mk 9,47. Mt 5,28). Lehet tágabb jelentése is: a szem közvetítette bármi­lyen vonzó varázs tiltott bírvágyat kelthet az emberben. János két megjelölése nem vonatkozik általában az ember ösztönéleté­95

Next

/
Thumbnails
Contents