Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

Előszó a második kiadáshoz

ELŐSZÓ a második kiadáshoz Majdnem 30 év telt el azóta, hogy János leveleinek szövegmagyarázata munkámként 1970-ben megjelent. A kommentár már akkor hamar elfogyott. Nemrégiben egy újabb írásmagyarázati könyv írása jelentkezett feladatomul. Más újszövetségi iratot ajánlottak feldolgozásra. Aztán mégis nekidőltem János levelei egzegézise új feldolgozásához. El is készültem ljn 1,1-2,2 rész munkájával. Ekkor elém állt az Újszövetséget kutató régi barátom: „amit 30 éve írtál, az nem 30 évre szól!" Aztán hozzáfűzte: az első kiadás „ ihletből született, ahogy minden jó kommentár". Tudományos könyv előszavában nem szoktak személyes húrokat pengetni, de megszólalt a szívem: János levelei visszahúztak magukhoz. S ha ehhez még hozzáveszem 84. életévemet, megpróbálom a régi művet fakszimile kiadásra bocsátani. Am mégis szeretném újszerűvé tenni a kommentárt. Teljesen új bevezetést írtam, ami részletes tanulmányt jelent a szövegmagyarázat előtt. Továbbá „Új eredmények" címen sorra veszem a legutóbbi három évtized alatti kutatási eredmények hozzáadását a régi magyarázatomhoz. Ezek között akadnak régi megállapítások is, amelyekre később figyeltem fel. Az első kiadás 30 „Mai jegyzetek"-eiből 9-et választottam ki, és „Kitekintés" címen eredeti helyükön közzé teszem a könyv karcsúsítása érdekében. A borítón első századokbeli papirusztekercs látható szétbontott állapotban. Az előszót egy érdekes gondolati találkozással fejezem be. Kérem az Olvasót fussa át az első kiadás előszavának negyedik bekezdésétől az ötödik bekezdés végéig, a csillagig írottakat. Ehhez fűzöm hozzá a továbbiakat. Mintegy két évvel ezelőtt került kezembe Anders Nygren svéd püspök 1947-ben, Lundban, a Lutheránus Világszövetség alakuló Nagygyűlésén tartott előadása. Idézem a döntő bekezdését: „Konferenciánknak nem az a célja, hogy a reformáció tételeit megismételje, hanem hogy az egy evangéliumot új kiindulópontról gondolja végig, és új szavakkal 7