Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

vagyunk" is Jézusra vonatkozik (5b. v.). Ott lendült át a tekintet a szakasz írása közben Istenről Jézusra. Ritka pillanat az Újszövetségben, hogy Jézus földi élete példaképpé válik a hivő számára. János evangéliumában ezt a lábmosás jelenetében látjuk (13,15). Ez a párhuzam segít a levél itt olvasott gondolatának megértésében: Jézus életfolytatásának nem általános lemásolására ad biztatást a szerző, hanem főként szeretetének példamutatására figyelmeztet. Az egész vers megismétli az Istennel való közösség erkölcsi követelményét (3. v.) a Krisztussal való közösségre alkalmazva. „Maradni" egyike a Jánosnál leggyakrabban előforduló szavaknak. A jánosi iratokban hatvanhétszer fordul elő, míg az Újszövetség összes többi részében csak ötvenegyszer. Itt a hivő és Krisztus benső kapcsolatának kifejezése, a hűség hangsúlyával. Krisztushoz való hűségünket nemcsak gondolatban, szóban kell vallanunk, hanem az életünkben példája követésével megvalósítanunk. A „kell" görög megfelelője azt jelenti, hogy „tartozik": a szó mélyén — ha már a használatban elkopottan is — az adósság képzete rejlik. A Krisztussal való kapcsolat tartozásba hoz bennünket Istennel: a hála kötelezettségét teremti meg életünkben. A keresztyén élet kötelességei mögött a hála nagy adóssága rejlik az Isten szeretetéért, amelynek állandó részesei vagyunk a Krisztussal való közösségben. 2,3—6 magyarázatának összefoglalása Az Istennel való közösség más megjelöléssel jelenik meg e sorokban: Isten megismerése. Mindkettő ugyanazt jelenti: Istennel való bensőséges, a Krisztus-hitben és erkölcsi életfolytatásban megvalósuló, maradandó személyes kapcsolatot. Ismertetőjele Isten akaratának teljesítése, ahogyan a Jézus Krisztusban történt kinyilatkoztatásból megértjük és az életünkre alkalmazzuk. Ebben Jézus életének példája, elsősorban szeretete ad útmutatást. Az engedelmesség mutatója Krisztussal való közösségünknek is. A szeretetben szolgáló életet Isten irántunk való szeretete munkálja bennünk, mely így egyre jobban hatalmába akar venni minket. Téves az a keresztyénség, mely az Istennel kapcsolatos lelki élményt, vagy az Istenről való tudást helyezi előtérbe, s nem tesz hangsúlyt a keresztyén életre és cselekvésre. 75