Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS HARMADIK LEVELE

„igazságban jár" megjelölésnek, mely a kinyilatkoztatás által meghatározott életf oly tatást jelenti; ebbe a hit és szeretet egyaránt beletartozik. A hozzáfűzött megjegyzés — „ahogyan te valóban jársz" — a szerző saját meggyőződésével erősíti meg a vett hírt: bizonyos benne, hogy úgy van, amint hallotta. (4) „Nincs nagyobb örömöm annál, hogy hallom: a gyermekeim az igazságban járnak". Ez a mondat megerősíti, hogy az előző versben szereplő „a te igazságodról" megjelölés valóban az „igazságban jár" értelmét foglalja magában. A szerző Gájosz fölött érzett örömét szélesebb összefüggésbe helyezi: mindig nagy örömöt szerez neki, ha arról hall, hogy a vele szoros kapcsolatban levő keresztyének Isten „igazságának", kinyilatkoztatott valóságának megfelelően élnek, hisznek és cselekszenek. „A gyermekeim" jánosi nyelven nem jelenti az általa megtérített keresztyéneket, mint Pál apostol szóhasználatában (1 Κ 4,15. G 4,19. Fm 10). János leveleinek gondolatvilágában „az Istentől nemzés" képzete annyira erős, s a „gyermekek", „gyermekeim" megjelölést ismételten alkalmazza megszólításként általában keresztyénekre, hogy az „én" birtokos jelző hangsúlyozásával alkalmasint csak a közte és egyes keresztyének között levő szorosabb lelkipásztori kapcsolatot fejezi ki. A levélíró olyan nyelvtani formában használja a birtokos jelzőt, ami az Üjszövetségben egészen ritka, csak Jánosnál gyakori. Ezt a stílussajátságot a kisázsiai görög köznyelv ismertetőjelének tartja egy feltevés (ez a kellően nem igazolt megfigyelés a levél keletkezési helyére vonatkozólag adhatna bizonyos útmutatást). A levélírónak ebben a versben kifejezett öröme, mely találkozik a második levél hasonló megnyilvánulásával (2 J 4), arra mutat, hogy sok szomorú tapasztalata lehetett az általa ismert gyülekezetekben, ezért tölti el különös örömmel a jó hírek vétele. (5) „Szeretett (testvér), hűségesen cselekszel (mindazzal), amit csak végzel a testvérekért, méghozzá idegenekért". Ezzel már a levél tárgyát érinti a szerző. Rátér Gájosz keresztyén magatartásának arra a megnyilvánulására, amely az adott helyzetben döntő fontosságú. Az „idegen testvérek": más gyülekezetből érkező keresztyének. Az „idegen" görög megfelelőjének másik jelentése: „vendég". A mondat értelme mindenképpen ugyanaz. Gájosz a levélírótól jövő küldöttekkel jót tett. A következő versek mutatják meg, hogy ez közelebbről mit foglalt magában. A „hűségesen cselekszel" szavakkal Gájosz megbízhatóságát emeli ki: nem csa287