Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

tiszta és teljes, az ember agapé-szeretete vétkes és töredékes. Éppen ezért az emberi áldozatos, cselekvő, irgalmas szeretetből nem lehet kiküszöbölni az önös rugókat sem. Ezek azonban nemcsak vétkes önzést takarnak, hanem az ember teremtettségbeli adottságai is. Az anyai szeretetben minden önzetlenség ellenére mindig ott dolgozik saját boldogságának vágya. Amikor gyermekével tesz jót, ez a maga boldogságára is szolgál. A szeretetnek emberi rugói: szerelem, részvét, hiányérzet, boldogságvágy nem távolítható el az agapé-szeretetből sem. A gyökerükből valami mindig ott van a legönzetlenebb emberi szeretetben is. Ezért a keresztyén embernek nem az a feladata, hogy megpróbálja desztillálni szeretetét, s elérni, ami az emberi életben elérhetetlen, hogy szeretetét az emberek iránt kizárólag az Istennek Krisztusban nyújtott szeretete táplálja. Inkább arra kell törekednie, hogy az Istentől jövő szeretet újra meg újra tisztítsa, formálja, mozgassa, irányítsa emberi szeretetét. Üjra Jánoshoz értünk. Az isteni szeretet megvalósítása nem jelenti nála, hogy a hivő elnyomja magában szívének rezdüléseit. Emberi szeretetünk izzása is beleolvad az Istentől gyújtott szeretet lángjába. Erre kitűnő példa volt, amikor a levél a szánalom, részvét, segítőkészség emberi érzésének ébredéséről és el nem fojtásáról szólt, az Isten szeretetével való összefüggésben (lásd 3,17-nél). 4,7—16 magyarázatának összefoglalása A helyes Krisztus-hit után a keresztyén élet másik fő tényezőjét, a szeretetet veszi elő ismét a levél. Ennek bevezetéséül szolgál az újult biztatás egymás szeretetére. Megokolása azonban túlmegy az eddigieken, s a szeretetről szóló felülmúlhatatlan elmélkedést indít el. A keresztyén szeretet Istentől származik, sőt isteni valóság. A keresztyén embernél ennek a szeretetnek megléte annak jele, hogy Istent a hit által megismerte és elismeri, Istent megragadta és Isten is megragadta őt. Nem volt Istennel igazi találkozása annak, akinek életében nem található a szeretet. Nem is lehetett, mert Isten: szeretet. Szeretet — az Újszövetség sajátos tartalommal telített fogalma, az agapé értelmében: áldozatot hozó, cselekvő, irgalmas szeretet. Ezzel írja le a levél Isten magatartását és cselekvését az emberek iránt. Isten szeretete a 207