Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

A vevő ne örüljön, az eladó ne búsuljon 7. fejezet

(14) Fújjátok csak a kürtöt, készítsetek elő mindent! Nem fog senki harcba menni, mert izzó haragom elért minden gazdagságot. (15) Kint fegyver pusztít, bent dögvész és éhínség. Aki a mezőn van, fegyvertől hal meg, aki a városban van, azt éhínség és dögvész emészti meg. (16) Es ha lesznek is, akik megmenekülnek, olyanok lesznek, mint a búgó galambok a hegyeken, mindnyájan nyögnek bűneik miatt. (17) Minden kéz elerőtlenedik, minden térd vizes lesz. (18) Zsákruhát öltenek, rettegés lepi meg őket, minden arcon szégyenpír lesz, mindenki fején kopaszság. (19) Ezüstjeiket az utcára dobják, és aranyuk szemétbe kerül. Ezüstjük és aranyuk nem tudja megmenteni őket az ŰR féktelen haragjának napján. Éhségüket nem elégíthetik ki, gyomrukat nem tölthetik meg vele. Ez csak bűnbe vitte őket. (20) Díszes ékességével büszkélkedtek, sőt utálatos és förtelmes bálványokat csináltak belőle. Ezért tettem azt szemétté. (21) Prédául adtam az idegeneknek, és zsákmányul a föld bűnöseinek, akik gyalázatra használják. (22) Elfordítom tőlük arcomat, és meggyalázzák szent helyemet. Rablók hatolnak be oda és meggyalázzák. (23) Készítsd a láncot, mert tele van az ország törvényesített vérrontással, és tele van a város erőszakkal. (24) De én idehozom a leggonoszabb népeket, és birtokba veszik a házakat. Véget vetek az erőszakos kevélységnek, és meggyalázzák a szentélyeket. (25) Rettegés jön: békét keresnek, de hiába. (26) Egyik baj a másik után jön, egyik hír a másik után érkezik. Látomást keresnek a prófétánál, de hiába; nem tud útbaigazítást adni a pap, sem tanácsot a vén. (27) A király gyászolni fog, a fejedelmet borzadás környékezi, és az ország népének megbénul az ereje. Űgy bánok velük, ahogy megérdemlik; az ő ítéleteik szerint ítélem meg őket. Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÜR. Ennek a látomásnak, írott prófétai igehirdetésnek a formai és tartalmi jellemzőit négy pontban lehet összefoglalni. 1. A mai, az irodalom formai, esztétikai kérdéseivel foglalkozó szakember ezt a víziót - azt hiszem - a legszívesebben szabadversnek mondaná. Annak, mert egyrészt ennek a fejezetnek a nyelvezete olyan választékos, a hasonlatai olyan kifinomultak, másrészt a szakasz szerkesztése olyan, a maga tömörítéseivel és ritmikus ismétléseivel, hogy mindezek csak egy prózában írott költeményre 60