Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

A próféta kora, élete és munkássága 1,1-3

foglalkozik, de már ezekkel is saját népének akar vigasztalást és reménységet nyújtani. A 33-48. fejezetekben azon beszédeit találjuk, melyeket hazája bukása után mondott. Ezekben a szövetséges nép jövendőjét bizakodóan ítéli meg, sőt a 40-48. fejezetekben az új templomról és országról szóló látomásaiban mintegy isteni ígéretet kíván nyújtani arra, hogy a templom újból felépül, a fogságba szóródott nép visszanyeri szabadságát." Ezékiel szolgálatát jellemezve, szólnunk kell még teológiájának, kegyességének jellemzőiről; bizonyos műfaji kérdésekről; és tevékenységének utóéletéről. Teológiáját és az általa képviselt kegyességet alapvetően a deuteronómiumi törvénykönyv alapelvei határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy Izráel számára csak egy Isten létezhet: az ÚR, és azt, hogy a hívő embernek az ő parancsolatai szerint kell leélni vallásos és mindennapi életét. A kegyes ember számára „ezért nincs más valóság, mint „egyedül az ÚR!" (5Móz 6,4), az Ő és a felebarát szeretete! Ezt a teológiát és kegyességet képviseli a próféta nagy kortársa, a nálánál idősebb, Jeruzsálemben maradt Jeremiás is. Esetükben nyugodtan beszélhetünk „lelki rokonságról" még akkor is, ha kettőjüket életkorbeli és működésbeli különbségek választják el egymástól. Ezékiel elsőnek mondható abban is, hogy nála találjuk meg a Szentírásban igazán elsőnek azt az igehirdetési formát, amit apokaliptikának nevezünk. (A szó görög eredetű, és magyarra - körülírva - úgy fordíthatjuk: a rejtett dolgokat nyilvánosságra hozni.) Őt követi majd Dániel és János apostol (A jelenések könyve), akik továbbviszik látásának módját csakúgy, mint szavait, kifejezéseit. A prófétát kedvelte a kumráni közösség is: fellelt könyveik között hosszú szakaszok maradtak ránk, és sok hivatkozási pontot találhatunk az Újszövetségben is. Az egyház később egy kicsit mostohábban bánt a prófétával, és ezt panaszolja el az egyik német írásmagyarázó, amikor kimutatja, hogy a német-protestáns perikóparendben összesen 13 alkalommal szerepelnek ezékieli igék. Én nem tudom, hogy ez sok-e vagy kevés, csak annyit tudok, hogy a mi Ágendánkban 14 alkalommal vannak kijelölve Ezékiel könyvéből alapigék, de úgy, 18