Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

kezét, megérintette, és ezt mondta: „Akarom, tisztulj meg!" És azonnal lement róla a lepra. (14) Ö pedig meghagyta neki, hogy senkinek ne mondja el, hanem: „Menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj fel áldozatot tisztulásodért, ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik."

1 (15) Méginkább elterjedt a beszéd róla, és nagy sokaság jött össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa bajaikat. (16) Ö pedig kivonult a pusztába, és imádkozott.

2 1: bizonyságul nekik: a bibliai nyelvhasználatban terhelő bizonyítékot jelent: lMóz 31,44; 5Móz 31,26; Józs 24,27; Jk 5,3; a leprásokkal való eljárást 3Móz 13,14 szabályozza, és ezt a rabbinizmus tovább részletezi. — 2: Lukács ezt a történetet Mk 1,40—45 nyomán beszéli el, de erősen rövidíti, kihagyva az érzelmi és személyes vonásokat. Bizonyságul 12—16. Mivel Jézus korában a papok kötelessége volt a lepra felismerése és a betegek elkülönítése, alaposan foglalkoztak a betegség tüneteivel. A lepra két fő típusát és ezen belül mintegy 72-féle leprás kiütést különböztettek meg. Közéjük soroltak néhány olyan kiütést is, amelyet ma nem neveznek leprának. De a lepra valamennyi fajtája szinte gyógyíthatatlannak számított, úgyhogy a leprás meggyógyítását halott feltámasztásával tekintették egyenlőnek. A leprást kiközösítették a társadalomból. Nemcsak nem lakhattak városfalakon belül, hanem messze el kellett kerülniük az embereket. Legalább négy, de egyesek szerint száz lépésnyi távolságban kellett maradniuk. Az elkülönítés indokolása azonban nem egészségügyi, hanem vallásos-kultikus jellegű volt. Legnagyobb mértékben tisztátalannak számítottak, és ezért tisztátalannak tekintettek mindent, ami közelükbe került. A bűnösök közé sorolták őket azon a címen, hogy a lepra súlyos bűnök, főként rágalmazás és elbizakodottság büntetése. Amikor tehát Jézus a leprást nem űzi el, hanem meggyógyítja, akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy az ember iránt való könyörületet a kultikus szabályok fölé helyezi, hanem azt is, hogy megbocsátja bűneit. Az elbeszélés természetesen Jézus hatalmának jelét is látja ebben. Erre utal az az indokolás, amellyel Jézus a papokhoz küldi a gyógyultat: „Bizonyságul 94