Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

kus hatalmakat sejtett, és ezért az ördögűzés titokzatos tudományával próbált ellenük védekezni. Most azonban ne arra fordítsuk figyelmünket, hogy van-e igazság ebben a szemléletben, hanem inkább arra, hogy Lukács Jézust nem ördögűzőnek mutatja be. Sőt éppen megfordítva. A beteg folyamodik az ördögűző varázslás mesterfogásához, hangosan elkiáltja Jézus nevét, és felfedi kilétét: ö az Isten Szentje, a Messiás. Ezzel a leleplezéssel az akkori hit szerint elerőtlenáthette Jézust, és elháríthatta beavatkozását. Jézusra azonban ez a mesterkedés hatástalan marad, és nincs szüksége vele szemben az ördögűzés fogásaira. Elég a szava. Ez minden képzeletet felülmúl. Ezt bizonyítják a szemtanúk is, akik azon csodálkoznak, hogy itt nem közismert mesterkedés történt, hanem parancsolt és meglett, mint a teremtésnél! Jézus szavának ekkora hatalma van. Személyes munka 38—41. Jézus a zsinagógából Simon házába megy. A gyülekezeti szolgálat mellett elkerülhetetlen a személyes munka. Jézus látogat, együtt van az emberekkel. Ez Lukács evangéliumának visszatérő témája. Mihelyt értesül az anyós betegségéről, odamegy ágyához, és meggyógyítja. Azután elfogadja asztal körüli szolgálatát. Ez nem volt magától értetődő. Rabbinak nem illett asszonytól kiszolgáltatnia magát. Jézus félreteszi a szokásokat és a hagyományt, hogy az asszony megbecsülésével kifejezésre juttassa emberszeretetét. Szombat lévén csak napnyugtakor vihettek hozzá betegeket, akkor azonban annál többet. Jézus mindegyikre egyenként teszi rá a kezét: isteni hatalma ilyen személyes szeretetben nyilvánul meg. Érdekes, hogy nem engedi elhirdetni istenfiúságát. Semmiesetre sem helyes az a magyarázat, hogy Jézus nem tartotta magát messiásnak (W. Wrede). Inkább lehetne arra gondolni, hogy messiás voltának elhirdetése hamis reménységeket ébresztett volna. Eredetileg pedig bizonyára itt is arról van szó, hogy leinti a démonikusok varázsló mesterkedését. Az evangélisták azonban abban a tudatban beszélik el ezt, hogy Jézusnak ezek az ellenségei hamarabb felismerték őt, mint bárki más. 90