Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

hatalomra törekedjék, és hogy az emberiség ügyének vállalása helyett önmaga megtartását tűzze ki célul. Jézus megkísértésének története tehát nemcsak egyszeri üdvösségtörténeti esemény, nemcsak Jézus felkészülése földi működésre, hanem útmutatás és biztatás az egyház számára, hogy ezek ellen a kísértések ellen jó reménységgel vegye fel a harcot, és fenntartás nélkül kövesse Jézust. 4. JÉZUS NÁZÁRETBEN 4,14—30 (14) Visszatért Jézus a Szentlélek erejével Galileába, és híre ment az egész környéken. (15) Ő pedig tanított zsinagógáikban, és dicsérte mindenki. (16) Elment Názáretbe, ahol felnevelkedett, bement szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és felállt felolvasni. (17) Odaadták neki Ézsaiás próféta könyvét, és amikor kinyitotta a könyvet, felkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva: (18) „Az Ür Lelke van rajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek szegényeknek, azért küldött el, hogy kihirdessem foglyoknak a szabadulást, és vakoknak az újra látást, hegy elnyomottakat bocsássak szabadon, (19) hogy kihirdessem az Úr kedves esztendejét." (20) Betette a könyvet, átadta a szolgának, és leült, és a zsinagógában mindenki szeme rajta függött. (21) Megszólalt, és ezt mondta nekik: „Ma teljesedett be ez az Írás fületek hallatára!" (22) Mindnyájan tanúskodtak róla, csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek szájából jöttek, és ezt mondták: „Hát nem a József fia ez?" (23) Ezt mondta nekik: „Nyilván rám mondjátok majd ezt a közmondást: Orvos gyógyítsd meg magadat: amit hallottunk, hogy Kapernaumban történt, azt tedd itt is a hazádban!" (24) Ezt mondta: „Amen,

1 mondom nektek, hogy egy próféta sem elfogadott a hazájában. (25) De mondom nektek igazán: sok özvegy volt Illés napjaiban Izráelben, ami84