Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
Bevezetés
BEVEZETÉS Visszatér Augustus békéje 71-ben Vespasianus császár a római szenátus határozata alapján új rézpénzt bocsát ki. Ez az aprópénz az akkori világban az újságot helyettesítve hirdeti a császár programját. Egy istennő látható rajta, kezében olajág és bőség szaruja, körirata „Pax Augusti", vagyis „Augustus békéje". Közérthető jelképek. Augustus uralkodása a boldog béke aranykoraként él az emberek emlékezetében. Vespasianus ennek visszatérését hirdeti. Programja találkozott a nép óhajával, mert a hatalmukkal visszaélő császárok romlásba vitték a birodalmat. Néró féktelen uralkodásának 68-ban véget vetett a hadsereg lázadása, de még véresebb polgárháború következett ezután, amelyben két év alatt három császár pusztult el, és megrendült az egész birodalom. A keleti hadsereg akkor kiáltotta ki császárrá Vespasianust. Azonnal Rómába siet, hogy véget vessen a polgárháború tombolásának. Hamarosan megfékezi északokon a zavargó törzseket, fia Titus pedig Jeruzsálem elfoglalásával és a templom lerombolásával befejezi az évek óta húzódó zsidó háborút. Amikor Vespasianus és Titus 71-ben diadalmenetet tartanak Rómában, akkor valóban megkezdődött a fegyvernyugvás ideje, és következhetett a belső felépítés. Az új császár minden erőt mozgósít, hogy a béke nyomában visszatérjen a jólét is. Egyszerű családból származott, és ezt császárként sem tagadta meg, sőt egyszerűségével hangsúlyozta. Amikor megindította a harcokban elpusztult Róma felépítését, ő is hordta a törmeléket a Capitóliumon. A hadsereget szigorú fegyelem alá fogta, pedig az volt első támasza. A szenátust távolabbi vidékről származó hozzá hasonló emberekkel újította fel, akik új minőségükben is megőrizték puritán egyszerűségüket. Hibájaként emlegetik zsugoriságát. De tény az, hogy üresen vette át az állampénztárt, viszont később még nagy építkezésekre is telt. A realitásokat érzékelő józan-