Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

közösség: a családi viszony ügye. Az atyáknál kezdődik az új magatartás. A felnőttek nemzedéke sokszor nem gondol arra, hogy Isten is tőle várja a kezdeményezést a nemzedékek egymáshoz való viszonyának rendezésére. Feltűnő azonban, hogy nincs szó a fiak megtérítéséről az atyákhoz, ahogyan ez Malakiásnál olvasható. Magyarázzák ezt azzal, hogy talán olyan történelmi helyzetben keletkezett ez a vers, amikor a fiatalok reformnemzedéke helyesebben látta Isten útját, mint az idősebb. De nem valószínű, hogy itt a korosztályok ilyen megkülönböztetéséről van szó. Az „engedetlenek" megtérítése amúgy is egybefoglalja mind a kettőt. A hangsúly nem is ezeken a részleteken, hanem azon a záró mondaton van, amely úgy írja körül Keresztelő János küldetését, hogy felkészíti a népeket az Úr elé. A részletek azt érzékeltetik, hogy oly feladata van, mint amilyet Malakiás nyomán a visszatérő Illéstől vártak. Ez pedig azt jelentette, hogy egészen közel jött az utolsó ítélet ideje, és sürgetővé vált a nép megtérítése. Ebben világosan érezhető a különbség más messiási mozgalmakhoz képest. Nem tudunk egyetlen olyan messiási mozgalomról sem, amely ilyen élesen állította fel a megtérés követelését. A prófécia nem tartalmaz sajátosan keresztyén vonást, de az evangéliumba illesztve egy ponton értelmi változáson ment át. A 17. vers szerint János „előtte" jár. Ez eredetileg Istenre, ebben az összefüggésben azonban Jézusra értendő. Amit Keresztelő János körében úgy érthettek, hogy ő a főpapi messiás, aki az ítéletre jövő Isten útját készíti elő, azt Lukács beleállítja a történeti összefüggésbe, és ezzel adja meg igazi értelmét: Keresztelő János az ember megmentésére érkező Jézus útját készíti. Hit helyett jelkívánás 18—26. Zakariás nem akar hinni a nagy ígéretnek. Az elbeszélés finom vonása az, hogy csak ebből tűnik ki, mit kért imádságában. Mást kért, mint amire ígéretet kapott. Ezért nem tudja hinni. Ha magának kért volna utódot, akkor nem kételkedett volna abban, hogy ez lehetséges, ahogyan az Ótestamentum szerint hasonló körülmények között született Izsák, Sámson és Sámuel is (lMóz 15,lkk; Bir 13,2kk; lSám l,4kk). Nem gyermekért, hanem Izráel szabadításáért imádkozott, és ezért nem tudta hinni, hogy ezt Isten éppen így, és éppen 44