Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

VII. Jézus feltámadása

Nem ismerték fel 13—16. Az emmausi tanítványok története nemcsak Lukács evangéliumának, hanem az egész evangéliumi irodalomnak egyik legszebb és legmegragadóbb elbeszélése. Olyan hangulatosan, fordulatosán és érdekfeszítően van felépítve a különös idegennel való találkozástól a felismeréséig, hogy a szakértők a hellénista irodalom egyik gyöngyének tekintik. Műfajilag az antik novellák közé sorolják, amelyekben előfordul az a motívum, hogy egymást rég nem látott emberek találkoznak, és nem ismerik fel egymást, míg végre valamilyen közös élmény vagy jel nyomra vezeti őket. Ez egyébként az újkori regényekben is gyakori mesemotívum. Ezzel természetesen nem lehet az evangéliumi elbeszélés történetisége ellen érvelni, hiszen maga az élet produkál ilyen eseteket. Maga az emmausi tanítványok története olyan vonásokat tartalmaz, amelyek az őskeresztyénség legelső idejére jellemzőek, úgyhogy a kutatók az elbeszélés magvát az egyik legrégibb feltámadási történetnek, sőt egyesek a legrégibbnek tartják. Az elbeszélésben néhány érdekes adatot találunk. Megnevezi a két tanítvány faluját, Emmaust, és megadja Jeruzsálemtől mért távolságát: 60 sztadion. Ez két és fél órai út, mintegy 11 kilométer. Többnyire Jeruzsálem és a tengerparti Joppé (Jaffa, Tel-Aviv) között fele úton fekvő Emmausra (Nikopolis, ma Amvasz) szoktak gondolni, és ezt jelölik a bibliai térképeken. De ez 23 kilométernyire van Jeruzsálemtől, és ez a hosszú út már nem illik bele a bibliai történetbe. Josephus említ egy Jeruzsálemtől nyugatra levő Ammaus-t, amelyet Vespasianus kolóniává tett, és neve ma is Kolonija, de ez csak 35 sztadionra (6V2 kilométer) van Jeruzsálemtől. Még egy lehetőség: El-kubebe Jeruzsálemtől északnyugatra 62 sztadionra. A középkorban ferencrendi szerzetesek ezt mondták a bibliai Emmausnak, de ez a hagyomány nagyon késői. Az elbeszélés történeti hitelessége szempontjából nem lényeges az, hogy Emmaus helyét még nem sikerült megállapítani. Az ásatások egyre több bibliai adatot igazolnak, amelyeket azelőtt megkérdőjeleztek, mert csak a Bibliában maradt nyomuk. Ellenben van a történetben egy másik adat, amely érdekes összefüggésekre vezet. Megnevezi az egyik tanítványt: Kleopást. Jeruzsálemben az 361