Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
VII. Jézus feltámadása
pítója meghalt, és mégis tovább' élt a mozgalom, sőt terjed mind a mai napig. Gondoljunk Buddhára, Konfucsére vagy Mohamedre. Jézus tanításában van elég tartalom ahhoz, hogy feltámadása nélkül is tovább terjedhetett volna. Kellett tehát valami ténynek lennie, amely miatt a keresztyénség hitének mégis az élő Jézus lett középpontjává. Harmadszor: A feltámadási történetek hitelességét a közöttük mutatkozó eltérések alapján szokták kétségbe vonni. De ez sem meggyőző érv, ha arra gondolunk, hogy éppen a valóságos eseményeknél szoktak a híradások eltérni. A kitalált és irányított hírek rendszerint feltűnő egyöntetűséggel terjednek. Ami megtörtént, azt többen látták, és perceken belül különféleképpen adják tovább. Nagymértékben gyanúsak volnának az evangéliumok feltámadási történetei, ha azok teljesen egybehangzók volnának. Az egymástól eltérő evangéliumi tudósításokból valóban kiérződik, hogy kellett valaminek történnie, amit többen is láttak. Alapjában meg is egyeznek abban mind, hogy üresen találták Jézus sírját, de nem ezért hittek, hanem azért, mert Jézus megjelent nekik. Ilyen módon beszéli el Lukács is Jézus feltámadását, és az ő evangéliuma is ezzel ér célhoz. Az őskeresztyénség hagyományából merít ismét olyan részleteket is, amelyeket a többi evangéliumok nem mondanak el. Három egymásba kapcsolódó történetet beszél el, és így mutatja be a feltámadáshit keletkezését. Először asszonyok találják meg az üres sírt, de nekik senki sem hisz, azután két emmausi tanítványnak jelenik meg Jézus, de feltámadásában csak akkor hisznek, amikor valamennyi tanítványnak megjelenik. Az evangélium ezután Jézus mennybemenetelével fejeződik be. 1. ASSZONYOK AZ ÜRES SÍRNÁL . 24,1—12. (1) A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, és vitték a keneteket, amelyeket elkészítettek. (2) A követ a sírról elhengerítve találták, 1 (3) amikor pedig bementek, nem találták az Ür Jézus testét. (4) És történt, hogy miközben tanakodtak ezen, íme, két férfi lépett oda hozzájuk villámló fényű ruhában. (5) Megrémültek, és a földre néztek. Azok pedik így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a holtaknál? (6) 357
