Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

VI. Jézus szenvedése és halála

Megörültek í—6. Lukács evangéliumának visszatérő témája az öröm. A szenvedéstörténet is örömmel kezdődik, de egészen más ér­telemben. A főpapok és a templomőrség vezetői örülnek Jú­dás árulásának. Szsrették volna Jézust azonnal elfogni, de nem merték, mert féltek a néptől (19,48; 20,19). Erre a törvé­nyes eljáráshoz folyamodtak: megfigyelés alá vették, és rava­szul feltett kérdésekkel politikailag és vallásilag egyszerre provokálták (20,20. 26). Azután nevetségessé akarták tenni a nép előtt a feltámadás kérdésével, de ez sem sikerült, és vé­gül kérdezni sem merték (20,27. 40). Tanácstalanok voltak, mert közeledett a páska ünnepe, gyülekezett a nép, és szíve­sen hallgatták őt. Ekkor jelenik meg Júdás, és felajánlja, hogy kiszolgáltatja Jézust. Pénzt ígérnek, és Júdás ünnepélyesen vállalja a feltételt: a nép tudtán kívül intézi el az ügyet. Nem tudjuk pontosan, mire vállalkozott. Az eredetiben használt kifejezés értelme nagyon tág- Jelentése a hatóságnak való át­adástól a ^ézrejátszáson keresztül az elárulásig terjed. Nem valószínű, hogy titok elárulásáról volna szó, inkább a hatóság kezére játszás lehetett feladata. Még kevésbé ismerjük tetté­nek rugóit. Csak a pénz? Az „Iskáriótes" melléknév alapján arra gondoltak, hogy a zélóták szélsőséges csoportjához, a szikáriusokhoz tartozott, és csalódott Jézusban, vagy határo­zott fellépésre akarta ösztönözni. De akkor miért fogad el pénzt? Lukács azzal válaszol, hogy belement a sátán. Itt foly­tatódik az evangéliumban az a mondat, amellyel Jézus mű­ködése kezdődött: „És eltávozott tőle a sátán egy időre." (4,13) Lukács teológiájának és történetszemléletének jellemző vo­nása az, hogy Jézus működésének ideje az Űr kedves eszten­deje volt, az üdvösség jelenlétének egészen kivételes ideja. amelyben még a sátán kísértése is szünetelt. Jézus szenvedé­sével azonban lejárt ez az idő, és egyszerre aktív szerepet ját­szott a szenvedéstörténetben a sátán. Jézus többször figyel­mezteti tanítványait a kísértés veszedelmére, de végül mind elhagyják. Jézus egyedül szenved, Isten terve szerint. 317

Next

/
Thumbnails
Contents