Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

Kérdésében benne van az, hogy ő is szeretne ezért valami rendkívülit tenni. Jézus a törvényre emlékezteti. Ezt nem szabad Jézus alkalmi jellegű válaszának tekinteni. Máskor is nyomatékosan hivatkozik a törvény megtartására (10,25—29; 16,17. 29). A gazdag ember csalódottan mondja, hogy ezt már megtartotta ifjúságától fogva. Jézus ekkor kemény döntés elé állítja: adja el minden vagyonát, ossza ki a szegényeknek és kövesse őt. Ez a követelés nem valamilyen ráadás a törvény követeléseire, amelynek teljesítése még nagyobb lehetőségeket biztosít az Isten országában, hanem olyan követelmény, amely felderítheti, mi van a gazdag ember szívében: Istent szereti-e vagy a vagyonát, eszköznek tekinti-e javait, amelyekkel embertársainak is szolgálhat vagy hozzá nőtt a szíve, úgyhogy megszerzését és megtartását tekinti életcéljának (16,13). Emlékezünk arra, hogy Jézus többször beszélt az anyagi javakról, és hogy azokat Isten ajándékának tekinti, de nem engedi, hogy Isten helyébe lépjenek szívünkben (12,13— 34; 16,1—31). Ha tehát Jézus azt mondja a gazdagnak, hogy csak egy hiányzik belőle, akkor nem az addigi jócselekedeteinek kiegészítésére gondol, hanem a gyökerére. Ez ad alkalmat Jézusnak arra, hogy egyetemes érvényű kijelentést tegyen a vagyonosokról. Először azt mondja, hogy nehéz nekik bemenni Isten országába, ezután egy hasonlattal azt mondja, hogy lehetetlen. Próbálták a hasonlat élét letompítani. A kamelos helyett olvassunk kamilos-t, a teve helyett értsünk hajókötelet, és ez mégis inkább átfűzhető a tű fokán, mint egy teve. Vagy értsünk a tű fokán egy ilyen nevű kis kaput, amelyen nehezen, de mégis át lehet préselni a tevét. Ezek a magyarázatok nemcsak mesterkéltek, hanem el is fedik Jézus szavainak értelmét. Olyan hasonlat ez, mint az ízetlen só képe (14,34). Azt mondja ki hasonlattal, hogy lehetetlen. Gazdagnak lehetetlen Isten országába bemenni. Csak így érthető a megdöbbent kérdés: „És ki üdvözülhet?" Ez a kérdés többet mond, mint első pillanatra látszik. Ha Jézus szavai csak a gazdagokat találják, akkor egyszerű a válasz: a gazdagokon kívül a többiek üdvözülnek. De a kérdezőt nem is az érdekli, hogy a gazdagok közül ki üdvözülhet, hanem egyáltalában ki? Érzi a kérdező, hogy általános emberi probléma ez, amely nagyon kevéssé függ az anyagi javak mennyiségétől, hanem sokkal inkább attól, hogy mennyire ragaszkodunk hozzá, és 278