Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
mindig. Emlékeztetnek arra, hogy nem kegyes szokások ápolásával, hanem mindenekelőtt és mindenek fölött a segítségre szorulók megsegítésével kell bizonyságot tennünk Istenről a vüágban. c) A MUSTÁRMAG ÉS A KOVÁSZ PÉLDÁZATA 13,18—21. (18) Tovább beszélt: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? (19) Hasonló egy mustármaghoz, amelyet vett egy ember, és elvetette kertjében, és felnőtt, fává lett, és az égi madarak fészket raktak ágai között." (20) Ezt is mondta: „Mihez hasonlítsam az Isten országát? (21) Kovászhoz hasonló, amelyet vett egy asszony, és belerejtette három mérce lisztbe, míg kovászossá lett egészen." 1 1: Lukács ezt a két példázatot a Beszédforrás alapján mondja el; vö. Mt 13,31—33; a mustármag példázata Márknál is megtalálható: Mik 4,30—32. Kicsiny kezdet 18—21. Jézus hallgatói kitérhettek a megtérés követelménye elől azzal, hogy semmi sem igazolja Jézus működésében ezt az Izráelre, sőt minden népre kiterjedő igényt. Tanítványai szintén érezhették az ellentmondást a reménységek és a tények között. A messiás és Isten országa megjelenését nagyszerűnek, ellenállhatatlannak képzelték, és Jézus is nagy távlatokat rajzolt eléjük. Ehhez képest jelentéktelennek látszott, hogy Jézus csak egy kis tanítványi kört gyűjt maga köré, tanít és gyógyít. Lesz-e ebből valami? Ezekre az ellenvetésekre és kérdésekre válaszol Jézus a mustármag és a kovász példázatával. A mustár magja a közmondásokban a legapróbb magnak számított Jézus korában. Nem magról termesztették, és nem kertben, hanem szabad földben. A kezdet kicsiségét emeli ki a példázat azzal, hogy egy ember egyetlen apró magot vetett el a kertjében. A mustár növény nagyságát is szokták emlegetni, két-három méterre megnő. Ezt szemlélteti a madarak megtelepedése ágain. Birodalmak nagyságát szokták ezzel a képpel példázni: a világ népei oltalma alá húzódnak (Ezék 17,23k; 31,6; Dán 4,9. 18). Jézus tehát azt mondja, hogy a ki15 Lukács evangéliuma 225