Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

ha pedig nincs, rátok térjen vissza. (7) Ugyanabban a házban maradjatok, egyétek és igyátok azt, amijük van, mert méltó a munkás a bérére. Ne járjatok házról házra. (8) Ha egy városba bementek, és befogadnak titeket, egyétek azt, amit elétek tesznek. (9) Gyógyítsátok a benne levő betegeket, és mondjátok nekik: Közel jött hozzátok az Isten országa. (10) Ha pedig egy városba bementetek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcáira, és ezt mondjátok: (11) A port is, amely várostokból lábunkra tapadt, letöröljük nektek, ellenben azt tudjátok, hogy közel az Isten országa. (12) Mondom nektek, hogy a sodomabelieknek azon a napon elviselhetőbb dolga lesz, mint ennek a városnak." (13) „Jaj neked, Khorazin, jaj neked, Betsaida, mert ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, zsákban és hamuban ülve régen megtértek volna. Ellenben Tirusznak és Szidonnak elviselhetőbb dolga lesz az ítéletkor, mint nektek. (15) Te is, Kapernaum, talán majd az égig magasztaltatol fel? A pokolig fogsz alászállni! (16) Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki megvet titeket, engem vet meg, aki pedig engem vet meg, az azt veti meg, aki elküldött engem." (17) Visszatért a hetvenkettő örömmel, és ezt mondták: „Uram, a démonok is engedelmeskedtek nekünk a te nevedben." (18) Ezt mondta nekik: „Láttam a sátánt mint egy villámot az égből leesni. (19) íme, megadtam nektek a hatalmat, hogy járjatok kígyókon és skorpiókon, és az ellenség minden ereje felett, és semmi sem árt nektek. (20) Viszont ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben." (21) Abban az órában iijongott a Szentlélekben, és ezt mondta: „Dicsőítlek, Atyám, a menny és a föld Ura, hogy elrejtetted ezeket bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekieknek.

2 Igen, Atyám, mert így tetszett neked!

3 (22) Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, ki a Fiú, hanem csak az Atya, és ki az Atya, hanem csak a Fiú, és akinek akarja a Fiú felfedni." (23) Ezután tanítványai felé fordulva ezt mondta: „Boldogok azok a szemek, amelyek látják, amit láttok. (24) Mert 170