Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

a farizeusok és írástudók figyelmét, kihívja ellenmondásukat. Ezzel fordulóponthoz érkezett Jézus működése. Most látta elérkezettnek az időt arra, hogy maga köré gyűjtse azokat, akik vele maradnak a növekedő ellentétek között, és tanúi lesznek feltámadása után. Lukács tudatos rendező munkájára vall az. hogy a tanítványok elhívása után eltér Márk evangéliumától, és külön forrása, valamint a Beszédforrás alapján ide iktatja Jézus Hegyibeszédét. Szerinte a tanítványok elhívása ad alkalmat arra, hogy Jézus elmondja, mit ígér követőinek, és mit vár tőlük. A Hegyibeszéd Máténál és Lukácsnál Lukács a Hegyibeszédet azonos gondolatmenettel, de lényegesen rövidebben írja le, mint Máté. Jézus némely mondását Lukács más helyen veszi fel evangéliumába (ll,lkk. 33kk; 12,22kk. 58k; 13,22kk; 14,34k; 16,13- 17k). De egészen elhagyja a több igazságról és a törvény helyes értelmezéséről, a haragról, a házasságtörésről, esküről, bosszúról, alamizsnálkodásról, böjtölésről és a keskeny útról szóló részleteket (Mt 5.17—23. 27—30. 33—38; 6,1—7. 16—18; 7,13k). Különösen a Hegyibeszéd első részében olyan nagy az eltérés Mátétól, hogy Lukácsnál külön forrás nyomát kell feltételeznünk. De ezen túlmenően az összkép is feltűnően különbözik Máté és Lukács Hegyibeszéde között. Máté Jézus szavait olyan gyülekezetek számára gyűjtötte össze, amelyek kapcsolatban és vitában állottak a farizeusi kegyességgel, talán a kumrániakkal is, és az önelégültségre hajló, törvényeskedő kegyesség veszélyével kellett szembenézniök. Máté ezzel szembeállítja Jézus kemény törvénymagyarázatát és az evangéliumból folyó etikáját, amely lehetetlenné teszi az ember elbizakodottságát Isten előtt, feltételezi és követeli az ember teljes megújulását. Lukács viszont olyan hellenista gyülekezeteknek írja evangéliumát, amelyek nem értenék a rabbinista törvénymagyarázat és a farizeusi kegyesség problémáit. Ezért Mátéval együtt megtartja a Hegyibeszéd bevezetését és befejezését, a boldogmondásokat és a házépítésről szóló példázatot. De ezen belül egészen a szeretet parancsára összpontosítja Jézus beszédét. Közben különös tekintettel van az anyagi javak kérdésére, bizonyára azért, mert Jézusnak erre vonatkozó szavait művelt 110