Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

Itt újból vigasztaló ige hangzik el Izráelhez és Júdához, akik még száműzetésben élnek, kiszolgáltatva az elnyomók erőszakoskodásának és önkényének. Emberileg ítélve reménytelen a nép helyzete. Hiszen önként aligha engednék haza a babilóniaiak, ahogyan annak idején nem volt erre hajlandó a fáraó sem (Ex 7:14, 9:2). Emberi góél ki tudja ugyan váltani az adósok börtönéből honfitársát, de Bábellal szemben nincs hatalma! Istenében azonban hatalmas patrónusra talált Izráel. Isten Izráel megváltója (Péld 23:11), akinek neve a Seregek URa, azaz mindenható (És 47:4). Ö töri meg a zsarnoki önkény hatalmát, aki mindig az elnyomottak védő ügyvédje volt. Most is hatásosan képviseli népe ügyét. Igazságos ítéletet tart és a zsarnok Bábéinak a lakosaira nyugtalanságot, rettegést és háborút hoz, az egész lakott világnak és a népeknek pedig békét és nyugalmat ád. ISTEN ESZKÖZE 50:35—46 35 Kardot a káldok ellen, — így szól az ÜR — és Bábel lakosai ellen, vezetői és bölcsei ellen !

L 36 Kardot a hencegők ellen,

2 hogy eszüket veszítsék! Kardot vitézei ellen, hogy rettegjenek! 37 Kardot lovai és harcikocsijai, az egész keverék nép ellen, mely közte van,

3 legyenek asszonyokká !

4 Kardot tárházai ellen, legyenek prédává! 38 Kardot a vizei ellen,

5 száradjanak ki, mert faragott képek országa

0 és szörnyalakokkal dicsekszenek. 71