Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

biztos dolgában, hogy már most megtörténtnek hirdeti meg. Hiszen nem egyszerűen a történeti tények következménye lesz ez a világtörténelmi fordulat, hanem a népek sorsának irányítója, Isten hozza ezt a fordulatot és az ő döntését hirdeti meg a próféta. Ö az a magasabb hatalom, akinek akaratából a Jeremiás próféta által annyiszor meghirdetett „északi ellenség" most egy másik északi népnek esik áldozatul. Bábel bukása szoros kapcsolatban van — a szerző meggyőződése szerint — a babilóniai istenek vereségével (vö. 46:15). Bél és Marduk (Meródák) Babilónia két főistene volt. Bél eredetileg Nippúr ősrégi város főistene volt, de amikor Bábel lett a birodalom fővárosa, akkor Bél kultuszát beleépítették Bábel főistenének, Marduknak a kultuszába, majd maga a név is azonosult Mardukkal. Bél—Marduk képei (a szöveg szerint „kőfigurák") ott álltak a fővárosban és mindenütt az országban, az idegenek megcsodálták hatalmas templomát Bábéiban. Marduk csatát vesztett! A meg nem nevezett északi nép (médperzsa hadsereg) támadása nyomán ugyanolyan puszta és kietlen lesz az ország, mint amilyenné Bábel tette az általa meghódított országokat (vö. 4:7, 9:9b). Ember és állat hanyatt-homlok menekül az országból és velük együtt — mint látni fogjuk — az oda deportált idegen népek is. (50:4—7). — 4 Azokban a napokban és abban az időben — így szól az ŰR — hazajönnek majd az izráeliek és júdabeliek,

1 sírva mennek, mendegélnek

2 és keresik Istenüket, az URat.

3 5 Sión felől kérdezősködnek/

1 arra felé fordítják arcukat: Jertek, csatlakozzunk az ÜRhoz örök szövetséggel, melyet nem lehet elfelejteni!

5 6 Veszendőbe ment nyáj volt a népem:

6 Pásztorai tévútra vezették,

7 a hegyeken terelgették, hegyről halomra ment,

8 nyugvóhelyét elfeledte. 7 Emésztette, aki csak rátalált

9 és ezt mondták szorongatói: Nem kell meglakolnunk!

1

0 — hiszen ő vétkezett az ÜR ellen, bár az igazság hajléka, az atyák reménysége volt az ÜR.

1

1 1 3:18, Hós 1:11. — 2 31:9, 41:6, Esdr 3:13, Zs 126:5—6, Zak 12:10.. — 3 Hós 3:5. — 4 31:21. — 5 31:31kk, 32:40. — 6 17. v., És 53:6„ Zak 10:2.3, lPt 2:25. — 7 23:lkk, Ez 34. — 8 2:20, 3:6.23. — 9 Zs 79:7. — 10 2:3. — 11 14:8, 17:13. 62