Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

43 Rettegés,

5

3 verem és kelepce fenyeget Móáb lakosa, — így szól az ÜR. 44 Aki elfut a rettegés elől, a verembe esik és aki feljön a veremből, a kelepce fogja meg, mert elhozom Móábra meglátogatásuk esztendejét,

5

6 — így szól az ÜR. 45 Hesbón árnyékában állnak meg erőtlenül a menekülők. De tűz jön ki Hesbónból, és láng Szíhon közepéből és megemészti Móáb üstökét és a lármázok koponyáját. 46 Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert foglyul vitték fiaidat és leányaidat fogságra. 47 De majd megfordítom Móáb sorsát az idők végén, — így szól az ÜR. Eddig van az ítélet Móábról.

5

7 1 A Móábról szóló prófécia sokszor szinte szó szerint egyezik És 15. és 16. fejezeteivel. — 2 Vö. És 15:2. A felsorolt helységek mind a Nébó hegy körül vannak északra, délnyugatra és délkeletre. Maga Nébó városa ma nem található. Minden bizonnyal a Nébó hegyén volt. A monda szerint Mózes a Nébó hegyén halt meg (806 m), vö. Deut 34:lkk. — 3 Medébától 15 km-re. Ez 25:9. — 4 Hesbón = hesbán a Nébótól északra az Arnón és Jabbók között. Eredetileg városállam volt, Hüben határvárosa lett és később Móábhoz került. Vö. És 15:4. — 5 Valószínűleg Díbón (= díbán) gúnyneve: trágyadomb, szemétdomb, vö. És 25:10. Az Arnóntól északra feküdt. — 6 Az ország déli részén, ma talán kacr hairasa, vö. És 15:5. — 7 A fogság utáni korban nem szerepel Móáb a népek között. A 4. századtól kezdve arab törzsek nyomultak az országba. — 8 Vö. És 15:5. A hely bizonytalan. — 9 Köhler, Lexikon szerint boróka, illetve gyalogfenyőről van itt szó. Vö. 17:6. — 10 A móábiak nemzeti Istenének neve. Elviszik az országból a képmását, tehát elhagyja az országot, vö. Ám 1:15. — 11 Vö. 49:3. — 12 Mint Józs 13:27-ben a Jordán keleti mélyedése a Holt-tengertől északra. — 13 Vö. Deut 3:10. Az Arnóntól 34