Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)
Gedalja helytartó és halála 40:7—41:18
köré gyűjti az országban visszahagyott júdabelieket. Mivel Jeruzsálem falait lerombolta az ellenség és az egész város romokban hevert, de a város újra betelepítését minden bizonnyal a babilóniai király sem nézte volna jó szemmel, Gedalja a Jeruzsálemhez közelfekvő Micpát választja ki székhelyéül. Az új helytartó körültekintően és kellő aktivitással látott munkához, hogy újból rendezett viszonyok legyenek az országban, illetve most már tartományban. Gedaljának kis létszámú testőrgárdája volt, ami később végzetessé válik majd. Ugyancsak udvarában tartózkodtak a babilóniai hivatalnokok is, akik arról gondoskodtak, hogy a nagy király érdekeit ne sértse meg senki. Gedalja élvezte nemcsak a polgári lakosság, hanem a katonák bizalmát is. Az országban még elszórtan megmaradt júdeai katonák és tisztjeik azonnal csatlakoztak hozzá és a polgári menekültek is visszatértek Júdába (lik. v.). Gedalja megígérte a megmaradtaknak és elsősorban a tiszteknek, hogy nem kell félniök attól, hogy kiszolgáltatják őket a babilóniaiaknak. Sőt ő maga jár majd közbe értük a babilóniai hatóságoknál (7. v.). Az a hír, hogy újból nyugalom és rend van az országban, eljutott azokhoz is, akik a babilóniai hadsereg közeledésekor menekültek el az országból. Felbátorodtak a jó hírek hallatára és visszatértek az országba. Ügy látszott tehát, hogy a háború borzalmai után a békés építés korszaka köszönt az országra és lakóira. Mert közben beköszöntött az ősz is és Isten gazdag terméssel ajándékozta meg az embereket ebben a gazdasági évben. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a káldok hadserege nem tette tönkre a mezőgazdaságot, mint annak idején az asszír seregek (701). Ebben az Isten szeretetének látható jelét ismerték föl az otthon maradottak (vö. JerSir 3:22k). Két nagy ember jelentette a biztos pontot a gyülekezetben: Gedalja, akinél jobb gondolkodású és tetterősebb embert aligha választhatott volna ki a babilóniai nagykirály. A másik Jeremiás, az ősz próféta, - akinek beteljesedtek jövendölései (32:15): „Újból fognak házakat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban." Nyugalom és elégedettség, a bizakodás és kölcsönös bizalom töltötte el az emberek és vezetők szívét. De maga a babilóniai király is elégedett lehetett ezzel a helyzettel. Hiszen ő maga sem akart pusztaságot hagyni maga után 215-