Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

A könyvtekercs 36:1—52

kozott, vagyis a 22. vers szerint december hónapban, ami arra utal, hogy az év kezdetét ekkor már őszről tavaszra helyezték át. A szöveg ugyan nem mondja meg, hogy milyen fenyegető dolog elhárítására hívták össze a nagy böjtöt. Ha arra gondolunk, hogy a korai eső elmaradása indította erre a papságot (Volz és Rudolph), akkor inkább az időpont irányítja érveléseinket. Éppen így lehet azonban azt is föltételeznünk, hogy a fenyegető politikai helyzet miatt jött létre az ünnep. A 7. versben elhangzott és a 3. versre visszamutató reménység, hogy ti. a nép Istenhez tér gonosz útjáról az isteni ítélethirdetés hatása alatt, ez utóbbi föltevést teszi valószínűbbé. Nagy napja volt ez Báruknak. A próféta nevében és képviseletében odaállhat a gyülekezet elé és felolvashatja próféciáit. Bátorság és szilárd hit kellett hozzá és az a meggyőződés, hogy igaz ügyet képvisel. Bárukból sem a hit, sem a bátorság, sem a meggyőződés nem hiányzott. Mégis szerény. Szinte kínos tárgyilagossággal tudósít a felolvasás tényéről. Persze nagyon is tisztában volt megbízatásának a jelentőségével. Erre utal az a körülmény is, hogy kínos pontossággal beszéli el az eseményeket attól a pillanattól kezdve, amikor a nyilvánosság elé lép (9— 10. v.). A 9. vers újból pontosan megmondja, hogy mikor és milyen alkalommal történt meg a tekercs felolvasása az „egész nép előtt" a templomcellában. 604 decemberében hajtja végre Báruk feladatát Gemarjáhú cellájában, amelynek az ajtaja a templomudvar felé nyitva volt és így az ott tartózkodó gyülekezet hallotta és megértette szavait. Azt nem mondja el Báruk, hogy a könyvtekercs tartalma a felolvasás alatt és után milyen hatást váltott ki az emberekben. De talán éppen a hallgatásból következtethetünk arra, hogy a világpolitikai helyzetre tekintettel nyilvánosan senki sem mert ellentmondani neki. Tiltakozást sem váltott ki a papok között és a gyülekezetben, ahogyan ez Jeremiás templomi beszéde után Jójákím uralkodásának az elején bekövetkezett és majdnem az életébe került a prófétának (26:7kk). A történelem kereke azonban nagyot fordult azóta és nem a papságot, meg a háborús párt álláspontját igazolta, hanem Jeremiást! Közbelép a hcttóság (36:11—13). Egy valakit szíven ütöttek Jeremiás próféciái: Mikájehút, Gemarjáhú, fiát, Sáfán kacellár 189-