Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)
A hamis próféták ellen 23:9—25:14
látott a színfalak mögé! Nagy volt a tekintélyük, hiszen a nép — de a vezetők — hite szerint is Isten titkainak a tudói, beavatottak. Talán Jeremiásra is nagy hatással voltak prófétai működésének a kezdetén, hiszen ő is papi család sarja volt, amely jó viszonyban volt ezekkel a prófétai körökkel. Most azonban rájött az igazságra. „Házasságtörőkkel telt meg az ország" akár az első, akár a hatodik parancsolat értelmében vesszük. Isten parancsolatait lábbal tapodják az emberek és még dicsekszenek is azzal, hogy valahol jogtalanságot követtek el (10) és azok, akiknek pedig éppen az lenne a féladatuk, hogy az igehirdetéssel és életfolytatásukkal jó példát mutassanak, a „rossz után futkosóknak", semmivel sem jobbak. Papoknak és prófétáknak, még az Isten háza sem szent (vö. És 28:7kk). Nem annyira bálványimádásra, mint inkább nyereséghajhászásra, dőzsölésre és kultikus erkölcstelenségre kell gondolnunk ennél a megállapításnál. Isten haragja nem maradhat el ekkora romlottság láttára. A nép vezetői és tanítói nem vezetők, hanem félrevezetők. „Azért" hirdeti meg bukásukat (12). Bűn és büntetés belső összefüggését akarja szemléltetni azzal a képpel, amely a bukásról szól a síkos úton sötétben. Ez a kép egyébként Zs 35:6ban is megtalálható. Az erkölcsi normák nélkül élő ember lába alól kicsúszik a talaj, elveszíti világos látását és ítélőképességét és így elcsúszik a saját bűnében. A bűnnek ez a belső bosszúja az isteni életrend bosszúja („Rosszat hozok rájuk . . ."). A próféták ellen mondott második prófáciája (13—15) mögött már komoly élettapasztalat rejlik. Jeremiás saját szemével láthatta Jeruzsálemben, hogy milyen romlott életet éltek ott a papok és próféták és ugyanakkor milyen nagy befolyást tudtak gyakorolni a politikai, gazdasági és társadalmi élet irányítására. Samária prófétái is- romlottak, mert a baálok tiszteletére tanítják a népet. De ez „csak" tiflá c = megbotránkoztató, ízléstelen dolog ahhoz képest, amit Jeruzsálem prófétái művelnek: Házasságot törnek, hazugul élnek (vö. 6:14, 14:13kk) és megnyugtatják a gonosztevők lelkiismeretét. Ezeknek a prófétáknak a bűne, hogy Jeruzsálem lakossága olyan már, mint Sodorna és Gomora lakossága volt, hiszen ők adnak a népnek ebben a bűnben is rossz példát. 16 Jeremiás 241