Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

A hamis próféták ellen 23:9—25:14

Olyanok lettek mind, mint Sodorna, lakosai pedig mint Gomora/' 15 Ezért azt mondta a Seregek Ura a próféták ellen: Megetetem őket ürömmel, megitatom őket méreggel,

5 mert Jeruzsálem prófétáitól árad ki a gazság az egész országra. 1 Vö. 4:6, az út = életűik sora, végük. Vö. Zs 35:6, Péld 4:19. — 2 Vö. 1:16, 11:23. — 3 Vö. 2:8. — 4 Vö. Gen 18:20k, 19:lkk, És 1:9—10. — 5 Vö.8:14, 9:15, Deut 29:17, Zs. 80:6. Ezek a próféták ellen mondott próféciák eredetileg önálló és különböző alkalmakon elmondott prédikációk voltak. A gyűjtő azután csoportosította őket és ebben a formában találjuk ma Jeremiás könyvében. Az első prófécia (23:9—12) Jeremiás prófétai szolgálatának a kezdeti éveiben hangzott el, a többiek viszont már igen nagy tapasztalatot és ismeretanyagot tételeznek föl. Annak érdekében, hogy megértsük Jeremiás prófétának az összeütközését ezekkel a körökkel, ahol szintén prófétai kinyilatkoztatásokra hivatkoznak (vö. 28:lkk), röviden jellemeznünk kell ezeknek a „prófétáknak" a jellemző vonásait. Azokról a „nábikról" van itt szó, akikkel először Sámuel korában találkoztunk (vö. lSám 10:5kk) és akik annak idején, amikor a honfoglalás után a kanaáni istenhit és erkölcs elnyeléssel fenyegette az egész izráeli istenhitet, rendkívül értékes szolgálatot végeztek a jahvizmus tisztántartása érdekében (vö. lKir 18:4, 19:10). Az ŰR lelkének a kényszerítő hatására „jövendöltek" és ezt a tevékenységüket nem szabad minden további nélkül negatívan értékelnünk. Hiszen hitüknek és tanításuknak a tartalmát, hogy ti. Izráel Istene az igazi Isten és Izráel a kiválasztott népe, szintén helyesnek kell tartanunk. Annak idején ez a tétel világos és meggyőző volt. A kiválasztáshitnek az erőteljes hangsúlyozása igen fontos volt a tiszta egyistenhit megmentése végett! (vö. Ex 19:6.) Abban tévedtek ezek a „próféták", hogy ez a kiválasztás nem előnyt, történelmi sikereket, rangot és pompát ígért Izráelnek, hanem kötelezettségeket (vö. Ám 3:2). Az ő szemük239.