Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Királyok és próféták 21—24. f

neve volt) sorsa Isten haragjának a veszélyét jelzi: A királyi ház és az egész nép sorsa veszélyben van. Alig halkul el a szeretett királynak, Jósiásnak, a megsiratása, már az utána következőt kell siratnia a népnek. Nincs megállás a katasztrófa felé vezető úton! MEGFENYEGETI JÓJÁKÍMOT 22:13-19 13 Jaj annak, aki házát igaztalanul építi, felső szobáit törvénytelenség árán, felebarátját ingyen szolgálatra fogja és munkabérét nem adja meg neki! 14 De azt mondja: tágas házat építek magamnak, szellős felső szobákat. Ablakokat vágat rá, cédrusfával burkolja és vörösre festeti! 15 Hát akkor vagy király, ha cédrusért éget a vágy?

1 Atyád

2 talán nem evett és ivott? De törvényesen és igazságosan járt el: jól is ment a dolga! 16 Jogához segítette a nyomorult és szegény embert: akkor jól ment a dolog. Nem így kell-e ismerni engemet, — így szól az ŰR? 17 De nincs szemednek és szívednek más vágya, csak a magad nyeresége, az ártatlan vér kiontása, a zsarolás és erőszak elkövetése. 18 Ezért azt mondta az ŰR Jehójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának: Nem siratják így: „Jaj bátyám!" vagy „Jaj húgom!" Nem siratják így: „Jaj uram!" vagy „Jaj fenség!" 14* 227