Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

gára, hogy egyetlen pillanatra sem támad benne az a gondolat, hogy talán éppen azt bizonyítják ezek a támadások, hogy nem Isten hívta el és prófétai öntudata csak önámításon alapulna. A 9. vers azután kifejezetten is megmondja, hogy miért nem támadhatott ez a gondolata. A gyalázkodó szavakkal szemben ismételten elhatározta, hogy elhallgat és nem prófétál többé. Ez az elhatározás azonban még elviselhetetlenebbé tette helyzetét: Tűzként égette belsejét és csontjait a ki nem mondott ige. Az erőszakkal visszatartott isteni szó azzal a veszéllyel fenyeget, hogy testileg-lelkileg tönkremegy. Hirdetnie kellett Isten igéjét akármilyen következményekkel járt is és könnyebben elviselhető volt neki a gúny és a bántalmazás, mint ez a belső feszültség. Tehát a legnagyobb külső szükségben sem kételkedhetett küldetése valódiságában, mert Isten igéje objektív hatalomként és kényszerítő erőként lépett bele az életébe. A prófétai inspiráció megismerése szempontjából rendkívül fontosak ezek az igék. Kiegészítik Ám 3:8 és ÍKor 9:16 megállapításait. Mutatják, hogy a prófétai ige mennyire nem emberi reflexió eredménye csupán. Jeremiás egyszerűen nem cselekedhetik úgy, ahogyan akarna vagy szeretne, hanem úgy kell beszélnie, ahogyan Isten akarja és parancsolja! De rendkívül tanulságosak ezek a kijelentések a keresztyén kegyesség helyes kialakítása szempontjából is. Arra utalnak ugyanis, hogy nem lehet Istennel az egyéni kegyeskedés fellegvárába visszahúzódni, hanem ki kell lépni a porondra és éppen az élő Isten perzselő, lelkiismeretet emésztő igéjéről, akaratáról bizonyságot tenni. Évszázadokon át azt gondolta és hitte a keresztyén egyház, az isteni tűz hordozója, hogy ezt a tüzet titkos vagy eltitkolt parázzsá kell lohasztania tantételeiben. A reformációban győzedelmesen lobbantak föl a lángok, de az emberi megfontolások ismételten elnyomták és az Istenből vallásos kérdést csináltak csupán. Az egyház „pásztortüzet" csinált az ige emésztő tüzéből, amely mellett lehet nyugodt pillanatokban elüldögélni, még melegedni is és egyesek a saját szalonnájukat is megpiríthatják lángjánál. De azután tovább ne menjünk, mert az már „égető" kérdés! De amikor jöttek a megrázkódtatások, jött a „keresztyén 213.