Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

vegyekké és magtalanokká, öld meg őket haragod fegyveré­vel: pestissel és karddal! Pontosan ellentéte tehát ez az imád­ság annak, amit Jézus imádkozott a kereszten ellenségeiért és gyilkosaiért (Lk 23:34). Ezzel a szakasszal kapcsolatban föl kell tennünk a kérdést: Meg kell-e védenünk Jeremiást ezért, vagy pedig pálcát kell törnünk fölötte? Annyi biztos, hogy mi keresztyének, akik Krisztus követségében vagyunk, élünk és dolgozunk, nem te­hetjük példaképünkké ezt a Jeremiást, illetve ezt az imádsá­gát! Jeremiás között és köztünk, akik az újszövetség gyerme­kei vagyunk, ott áll az, aki ezt mondja: „Én pedig azt mon­dom nektek"! De ugyanígy óvakodnunk kell a próféta egy­szerű elítélésétől is. Hiszen ellenségeinek a terve nemcsak a próféta ellen, hanem Isten ellen is irányul, akinek a követsé­gében gyűlölték meg a karizmatikus népvezetők Jeremiást. Az Ötestámentom felfogása szerint, Isten a saját dicsőségét védi meg, ha bosszút áll szolgája ellenségein. Ugyancsak ótes­támentomi szinten Jeremiás és az ószövetségi összes kegye­sek nem kérhetik és várhatják másként Isten bírói közelépé­sét, csak úgy, hogy Isten ebben a földi életben érvényesíti a jogot és az igazságot. Isten új világába még nem tudtak bele­látni ezek az ótestámentomi kegyesek. Abba az új világba ugyanis, amivel Jézus ajándékozott meg bennünket az isten­fiúságban, ahol hisszük, hogy mindenkinek meg kell jelennie, amikor Krisztus fölállítja birói szekel. A CSERÉPKORSÓ PÉLDÁZATA 19:1-13 1 Ezt mondta az ÜR: Menj és vegyél egy cserépkorsót a fazekastól a nép vénei és a papok vénei közül néhánynak a jelenlétében! 1 2 Azután menj ki a Ben-Hinnóm völ­gyébe 2, amely a fazekasok kapujának' a bejáratánál van és hirdesd ott azokat az igéket, amelyeket én mondok neked. 3 Ezt mondjad: Hallgassátok meg az ÜR igéjét, Júda királyai és Jeruzsálem lakosai! Azt mondta a Seregek URa, Izráel Istene: Rosszat 203.

Next

/
Thumbnails
Contents