Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

Miért vész el az ország, ég ki, mint a puszta, amelyen senki sem megy át? 12 Mert az ÜR megmondta: Mivel elhagyták a tanításomat, amelyet adtam nekik, nem hallgattak az én szavamra és nem aszerint jártak, 13 hanem megátalkodott szívük'' és a baálok után jártak, amire atyáik tanították őket. 14 Azért azt mondta a Seregek URa, Izráel Istene: Megetetem őket, ezt a népet, ürömmel és megitatom őket méreggel. 15 Szétszórom őket olyan népek közé, amelyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik és utánuk küldöm a fegyvert,"' amíg csak meg nem semmisítem őket. 16 Azt mondta a Sereegek URa: Eszméljetek, hívjátok a siratóasszonyokat, jöjjenek és küldjetek a bölcs asszonyokért, jöjjenek azok is! 17 Siessenek és kezdjenek siratóénekbe fölöttük! Hadd lábadjon könnybe a szemünk és szempillánkról áradjon a víz! 18 Mert siratóének hallatszik a Sionról: Óh, hogy elpusztultunk,·' de nagyon megszégyenültünk! El kellett hagynunk ezt a földet, széthányták lakóhelyünket. 19 Halljátok csak asszonyok az ÜR igéjét, és fogadja be fületek szája beszédét! Tanítsátok siratóénekre leányaitokat és gyászénekre egyik asszony a másikat! 20 „Belépett a halál ablakainkon, bejött toronyházainkba. Kiirtotta a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről."

7 21 Beszélj! — így szól az ÜR: Ügy hever az emberi hulla, mint trágya a mezőn

8 és mint kéve az arató mögött: de nem hordja össze senki! 118.