Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

közelebb a kísértés, hogy ezt az életkört minden szép megje­lenési formájával és ünnepi órájával elkülönítsük az élet más területeitől és megelégedjünk az előbbi ápolásával. A világ­ban és a világon végzett munkánknak pedig más törvényeket szabunk. És ebben a pillanatban a keresztyén élet is végze­tesen kettéválik szent és profán életre, amelyekben más és más erkölcsi törvények uralkodnak. ISTEN HELYETT AZ ÉG KIRÁLYNŐJÉT TISZTELIK 7:16-20 16 Te azonban ne imádkozzál ezért a népért. Ne mondj értük se jajszót, se imádságot! Ne kérlelj engem, mert nem hallgatlak meg! 17 Nem látod, mit cselekszenek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? 18 A fiúk fát szede­getnek, az atyák tüzet gyújtanak, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak, hogy az ég királynőjének 1 áldozati süteményeket készítsenek- és más isteneknek italáldozattal áldozzanak azért, hogy engem bosszantsanak 3. 19 De vajon engem bosszantanak-e — így szól az ÜR —, és nem inkább magu­kat-e, hogy szégyen 4 borítsa arcukat?! 20 Ezért azt mondta az én Uram, az ÜR: Lángoló haragom kiárad erre a szent helyre: emberre, állatra, a mezők fájára és a föld gyü­mölcsére. Égni fog és nem alszik ki! 1 A szó mostani puinfctációja szándékos ferdítés. Vö. BH és Al­bright, The Old Testament and modern Study 1951, 47. — 2 Akkád kölcsönszó: kamáinu = Istárnaik készített áldozati sütemény . — 3 Vö. 25 : 7, 27 : 10.15, 32 : 29.35, 44 : 8, És 10 : 2. — 4 Vö. 2 : 26, 3 : 25. A 26. fejezet tanúsága szerint Jeremiás beszédét Siló el­pusztításával befejezte és a 16. verssel új szakasz kezdődik. Párbeszéd zajlik le Isten és Jeremiás között a menny király­nőjének, a babilóniai Istárnak a kultuszáról. Jósiás halála után a kultuszreformot a gyakorlatban megszüntették Jójá­kím alatt, sőt 44:15—23 szerint talán hivatalos államvallássá is tették a csillagimádás kultuszát. Az ég királynőjének mint anyaistennőnek, a női termékenység biztosítójának a tiszte­lete, amelyet elsősorban a nők ápoltak, valamikor az egész 102.

Next

/
Thumbnails
Contents