Pálfy Miklós: A Zsoltárok könyve (Budapest, 1964)

Válogatott zsoltárok magyarázata - 1. zsoltár

teremjen gyümölcsöt. Átvitt értelemben tehát a megbízhatóságra utal az „élet termésében" (vö. Zs 92:13kk). Ehhez a képhez kapcsolódik azután az a megállapítás, hogy a tórából élő ember életét „siker koronázza" (vö. Jós 1:8). Izmos hitbeli optimizmus, hogy nem eredménytelen az igaz ember élete. Nem szabad azonban félreértenünk a viszonzástan értelmében, mintha az igaz ember igényt emelhetne Istennel szemben kegyes élete (igazsága) jutalmazására. Ebbe a zsákutcába elég gyakran betévedt a zsidó hit. Pedig a szerző itt is azt akarja mondani, hogy — mert az Isten Isten — nem végződhetik kudarccal Isten akaratának, útmutatásának a követése (vö. 6a. v.). Az élet igazi értelmét és tartalmát nem maga a „siker", az eredményesség adja, hanem a hívő engedelmesség. A zsoltár az isteni biológia alaptörvényét vallja: A jó fa nem teremhet rossz gyümölcsöt (vö. Mt 7:16—20. Weiser, Psalmen I, 72). A bűnös ember sorsa (4—5). — Szöges ellentétben van ezzel a bűnösöknek az életsorsa. A bűnös ember hasonló a polyvához. Palesztinában a gabona betakarítása után a kévéket a falu mellett magasan és szabadon fekvő szérűn kiterítették és különböző cséplőszerszámmal kicsépelték. Az így keletkezett garmadát szórólapáttal (vö. Mt 3:12) a széllel szembe szórták. A mag visszahullott a földre, a könnyű szalmát (töreket) és polyvát pedig elfújta a szél (vö. Zs 35:5, Jób 21:18, És 17:13, Hós 13:3. — GDalman, Arbeit und Sitte in Palästina. III. 123—139). Ugyanilyen üres és tartalmatlan (könnyűfajsúlyú) a bűnös ember élete is. A zsoltárnak ezt a kemény megállapítását az a pedagógiai szándék hatja át, hogy helyes döntésre, az igaz út vállalására és választására ösztönözze a gyülekezetet és annak tagjait. Helytelen volna tehát valamilyen farizeusi gőggel vagy önigazsággal vádolni a zsoltárost. Az 5. vers kép nélkül mondja el ugyanezt. Értelme azon fordul meg, hogyan magyarázzuk a mispáth szót. Egyik felfogás szerint a mispáth az utolsó ítéletre vonatkozik (Duhm, Kittel). A másik „Isten állandó igazságos eljárására" vonatkoztatja (Gunkel). Szerintem a héber szó eredeti alapjelentéséből kell kiindulnunk. A sfth gyök azt jelenti, hogy két vagy több nem egy szinten levő, egyenetlen tárgyat, egymás22