Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Hamis istentisztelet 5,21-27

és megoldási kísérlet közül azt fogadja el, amelyik meggyőződése szerint a legjobban megfelel az adott eredeti szövegnek. Nyelvtani szempontból a legegyszerűbb a 26. v. első igéjét jövő idejűnek venni. Ez azonban azt jelenti, hogy a 26—27. a megelőzőtől elválik, külön prófécia, azzal az értelemmel, amit a szövegfordításban fentebb találunk. A kultusz ellensége? Ámósznak a kultusszal kapcsolatos keményhangú próféciái (4,4 —5; 5,21—27) adtak alapot arra a véleményre, amely bizonyos körökben még mindig tartja magát, hogy ti. a próféták minden kultuszt elleneztek, ők a „kultusz nélküli vallás" hívei voltak. Ezt a véleményt erősítette 5,25 olyan értelmezése, hogy Ámósz szerint a pusztában semmiféle áldozatbemutatás nem volt, és ez volt az ideális korszak. Ezt még erősíteni látszik az, hogy későbbi próféták csakugyan úgy hivatkoznak a pusztai vándorlás idejére, mint Izráel történetének legszebb, legtisztább korára (Hós 2,16 — 17; Jer 2,2). A későbbi kijelentések, a pusztai vándorlás korára hivatkozások azonban egészen más jellegűek, egyáltalán nincs kultuszi vonatkozásuk. Ámósz azonban kétségtelenül támadja a kultuszt. Az egyik próféciában gúnyos hangon szól róla, a másikban meg gyűlöltnek utálatosnak nevezi, olyannak, amit az ÜK csak zűrzavaros lármának tart és nem tud elviselni. Azonban erről is azt kell mondanunk, amit Ámósz állítólagos civilizációellenességével kapcsolatban megállapítottunk: itt se általános, elvi kijelentéseket találunk, ezek is aktuális prédikációk, amelyek a korabeli istentiszteleti gyakorlatot támadják. Nem a kultuszról mint olyanról beszél, hanem a Ivr. e. 8. századi izráeli istentiszteletet bírálja. Nem elvi ellensége mindenféle kultusznak, hanem gyakorlati, tényleges ellensége annak, amit gazdag kortársai, Izráel előkelői, vezetői, a hatalmon levők Bételben, Gilgálban, vagy akár talán Samáriában kegyességüket mutatva ünnepeiken végbevisznek. Azt látja, hogy ezek az emberek, ahelyett, hogy az égető társadalmi kérdéseket megoldanák, vagy legalábbis megpróbálnák megoldani, az istentiszteletekkel törődnek. Ámósz ennek a magatartásnak, életformának az ellensége, nem pedig a kultusznak. Mai egyházi nyelvre lefordítva azt kell mon91