Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Cím és előszó 1,1-2

könyve az Ószövetségnek, amely ennyire egyoldalúan, majdnem teljesen csak bűnt leleplező, ostorozó és fenyegető prédikációkkal volna tele. Annál inkább megdöbbentő ez a hang, mivel Izráel országának egyik legvirágzóbb korszakában szólalt meg, akkor, amikor még „előtte" voltak a földrengésnek és az összeomlásnak. Ezt a bevezető próféciát legtöbben a közelgő földrengés-katasztrófa bejelentésének értik. A majd négy évszázaddal később élt Jóel (4,16) ugyanezeket a szavakat így egészíti ki: „és megrendül az ég és a föld". — Ez nyilvánvalóan arra az Ámósz-korabeli nagy földrengésre utal és azt juttatja kifejezésre, hogy Ámósz is erre értette ezt a próféciát. Á folytatás is erre mutat: a természeti katasztrófa következtében a legelők elnéptelenednek, kiszáradnak és az erdőborította Karmel-hegy kopárrá válik. Arra is érdemes figyelni, hogy itt a próféta a „pásztorok legelői"-nek elnéptelenedéséről beszél, és nem a később jellegzetes prófétai beszédfordulattal, „a puszta legelői"-nek kiégéséről, kiszáradásáról (Jer 9,9; 23,10; Jóel 1,19—20; 2,22 stb.). Ez is szándékosnak látszik: a földrengés, amely az ÜR haragjának megnyilvánulása lesz, nem egyszerűen csak természeti katasztrófa, hanem az embereket megrettentő ítélet. Sokaknak gondot okoz, hogy az Izráelben prófétáló Ámósz, aki ráadásul kemény szavakat mond az istentiszteleti gyakorlatról, itt a Sionról és Jeruzsálemről beszél. Mégsem kell azt gondolnunk, hogy ez nem eredeti ámószi prófécia, hanem későbbi júdai eredetű betoldás. Ámósz maga is júdai, és természetes, hogy amikor az ÚR kinyilatkoztatásáról beszél, akkor azt Jeruzsálemhez, a Sionhoz, az ŰR templomához köti, és ezzel a próféciával azt is kifejezésre juttatja, hogy Izráel és Júda ugyanannak az ÜRnak a népe. A történelmi események úgy alakultak, hogy két külön ország jött létre, de ő maga és prófétái küldetése bizonyítja, hogy Istenhez való viszonyuk tekintetében változatlan a helyzet: Az ÜR Izráel számára is kinyilvánítja akaratát, vele is közli ítéletét. Ez azonban már azt is sejteti, hogy a haragjával az egész földet megrendítő Isten képe nem teljes, mélyebbre is kell néznünk, azt is keresnünk kell, hogy miért nem elégszik meg ez az Isten Júdával, ahol a Sión hegye áll, miért szól Izráelhez is. 23