Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Bevezetés

Ámósz az elnyomott társadalmi osztályt három névvel jelöli: 1. szegény ('ebjón, 2,6; 4,1; 5,12; 8,4.6), 2. nincstelen (dal, 2,7; 4,1; 5,11; 8,6), 3. nyomorult ('áni, ill. 'ánáv, 8,4; 2,7). Ámósz próféciáiból nemcsak a korabeli társadalmi tagozódásról kapunk képet, hanem arról is, hogy milyen körülmények között, hol éltek az emberek. Egyes próféciák tükrözik a felsőbb társadalmi osztályok jólétét. Amit erre vonatkozólag Ámósz könyvében találunk, az tökéletesen egybevág azokkal a régészeti leletekkel, amelyekről az előbbiekben volt szó. Különösen is a könyv 3., 5. és 6. fejezetében találunk nagyon gazdag anyagot ide vonatkozólag. Ámósz könyvéből megtudjuk, hogy a Kr. e. 8. sz. közepén már egészen élesen mutatkozott az osztálykülönbség, egyrészt a meggazdagodott kereskedők, nagybirtokosok, királyi hivatalnokok, másrészt az egyre jobban elszegényedő ősi izráeli kisbirtokosok között. Az előbbiek az utóbbiak kárára, ezek elnyomásával, kizsákmányolásával gazdagodtak meg. A kereskedők felhasználva jó külföldi kapcsolataikat, könnyen jutottak áruhoz, ugyanakkor különböző fogásokkal, csalásokkal még növelték vagyonukat. Ezek a kereskedői fogások elsősorban a szegényeket sújtották. A királyi hivatalnokok, az ország vezetői, egyre nagyobb földbirtokokat szereztek maguknak. A bérleti szerződések kihasználásával, a kisbirtokosok rabszolgasorba juttatásával egyre növelték birtokaikat. Mindebben nagy része volt annak, hogy az igazságszolgáltatás is korrupt volt, a bírákat megvesztegették és természetesen azok a gazdagoknak kedveztek, így alakult ki az ellentétes kép II. Jeroboám korának izráeli társadalmáról. Egyrészt nagyarányú építkezések, gazdag, fényűző életmód, amelyet a nyugodt külpolitikai légkör is lehetővé tett, másrészt a szegénység, az adósrabszolgaság, az elszegényedett társadalmi réteg teljes kiszolgáltatottsága. Ebben a szituációban hangzottak el Ámósz próféciái. Az elnyomottak szószólója A más tekintetben sokszor olyan szűkszavú próféta szenvedélyességgel támadta az elnyomókat és írta le azt a sok visszaélést, ami a népet a pusztulásba sodorta. Érdemes arra figyelni, hogy Ámósz szavát mindig a gazdagok, az elnyomók ellen emelte fel és próféciái közvetlenül nekik szóltak. A szegényeket nem szólította meg. így 16