Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Az Úr az oltárnál 9,1-4

üzenet, amit belőle meghallottak, és ezt akarták úgy továbbadni, hogy éreztessék: itt olyan dolgokról van szó, amelyek mellett nem lehet közömbösen elmenni, itt olyan Isten szólal meg, akit halálos komolyan kell venni. Ezt még csak fokozza a látomáshoz csatlakozó zsoltárstílusú prófécia. Nincs menekvés lb—4. Gondolataiban és képeiben ez a prófécia rokon a 139. zsoltárral, amelynek keletkezési idejét nem tudjuk, tehát az is lehet, hogy Ámósz már ismerte, de az is elképzelhető, hogy éppen ez a prófécia adott gondolatokat a zsoltár írójának. A prófécia itt sem általános teológiai fejtegetés az ÜR mindenütt jelenvalóságáról. Prédikáció ez arról, hogy a bejelentett ítélet mindenkit utolér. Annak a gondolatnak a folytatása, amellyel a látomás befejeződik: ha valaki megmenekül a földrengésből, azt majd utoléri a fegyver. Olyan nem lesz, aki megmenekül. Mai kifejezéssel élve: először kozmikus méreteket ölt a prófécia. Ezzel Ámósz újabb ősi izráeli tradíciót tör meg. A régi Izráelben a „Seól", a holtak hazája az a hely volt, ahol már nincs ott az ÜR, és ha valaki odakerült, azzal ő már nem törődik (Zsolt 88,6.11 — 13), az már nem tud hozzá imádkozni (Zsolt 6,6; 115,17; Ézs 38,18). Ámósz azonban nem tudja elképzelni, hogy az ÜR hatalmának bármilyen korlátja legyen. Bizonyos, hogy ezzel egy új tradíció kezdődött, amelynek az Ámósz utáni iratokban sok nyomát találjuk (lSám 2,6; Jób 26,6; Zsolt 49,16; 139,8; Péld 15,11; Hós 13,14). Az ilyen hatalmas Isten haragja elől senki nem menekülhet meg, mert a legnagyobb messzeségben, az „egekben" vagy a holtak hazájában is eléri őt. Azután hamar visszatér a földre. Izráel országa tele volt jó rejtekhelyekkel. A legtermészetesebb, legelső gondolat a menekülésre éppen az, hogy az ilyen rejtekhelyek közül keresnek fel egy megfelelőt. Ha talán a földrengés elől nem, de az ellenség elől jól el lehetne bújni a Karmel sűrű erdeiben. A Karmel az ÜR hegye volt, és egyben Izráel megtérésének a helye (lKir 18,39). Ki tudja, nem éppen ezért említi-e most a próféta. És talán élt még annak a régi emléke is, hogy ezen a hegyen valamikor egy ősi oltár állt, amelyet az ÜRnak emeltek az ősök, ezt építette újjá Illés próféta (lKir 10 145