Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

A kereskedők vétkei 8,4-14

nem kaphatták tisztán ezt az igét, mert az idősebb nemzedék elhárította azt magától. A próféta azokra a fiatalokra utal, akik élvezték Izráel gazdagságát, a jólétet, mindenük megvolt, akik látták ugyan az idősebbek tradicionális istentiszteleteit, de éles szemmel felfedezték azt is, hogy mindez képmutatás, sőt hallották azt is, hogy alig várják az ünnep és szombat elmultát, mert mindennél fontosabb volt számunkra az üzlet, a meggazdagodás, ami egyúttal sokak tönkretételét is jelentette. Ezek az ifjak és leányok, a jövő reménysége is elveszhet az „atyák" vétke miatt. Itt újra felcsendül a gyászének (5,1—3) alapmotívuma: Elesnek, és nem kelnek fel többé. Ez azt sejteti, hogy van másfajta „elesés" is, nemcsak a háború okozta halál. Es mert a gyülekezet számára megőrzött igék ezek, a kizsákmányolás és az irgalmatlanság vétkeinek elítélése mellé odakerül az ítélet Isten igéjének megvetése miatt is. Ez a büntetés a gyülekezetet fenyegeti. 141