Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Az elbizakodottak 6,12-14

Ámósz látomásai Az Ószövetség tudósainak egyértelmű megállapítása szerint Ámósz könyvének leghitelesebb, azaz közvetlenül Ámósztól származó fejezetei azok, amelyek Ámósz látomásait tartalmazzák. Valószínű, hogy ezek a szakaszok (7,1—3. 4—6; 8,1—3 és 9,1—4) egy önálló kis iratot képeztek, és 1,l-nek, az egész könyv feliratának kettőssége onnan ered, hogy a látomásokat tartalmazó könyvnek eredetileg külön felirata volt: „Ámósz ezt látta Izráel felől". A látomások időben megelőzték Ámósz prédikációit, és úgy kell értékelnünk őket, hogy ezek Ámósz elhivatási látomásai, és döntően határozzák meg Ámósz prófétai igehirdetését. Leírásuk rendkívül markáns. Rövid tőmondatokból állnak. Formailag majdnem azonosak: annak bejelentése után, hogy az ÚR adta a látomást, mindig a mindennapi életből, méghozzá a paraszti életből vett képet mutat és azt értelmezi nagyon röviden. A nyelv tömörsége miatt nem könnyű magyarul jól visszaadni ezeket a leírásokat. Formai tekintetben első helyre kívánkozik annak megállapítása, hogy Ámósz látomásai egyes szám első személyben közölt tudósítások. Elsősorban ennek alapján következtethetünk arra, hogy bennük Ámósz prófétai küldetéséről szól, arról, amit látott és amit üzenetképpen hirdetnie kellett. A látomásokban sehol sem említi prófétai elhivatását, és azt a megbízatást, hogy az ÜR elküldte őt prófétának. Ebből arra következtethetünk, hogy a látomások időben megelőzték Ámósz prófétai küldetését. Még egy formai jellemvonására kell figyelnünk: a látomások nyelvezete nagyon egyszerű. Tele vannak régi, tömör kifejezésekkel. Nem áll mögöttük semmiféle teológiai megfontolás. Istenről és Isten dolgairól úgy szólnak, ahogy az akkor egyszerű emberek beszélgethettek. Ez a nyelvezet Ámósz könyvének legnagyobb 106