Kiss Jenő: A megigazulás útja. Törvény vagy evangéliom. A Galáciai levél (Sopron, 1941)

3. Főrész. Gyakorlati intések a helyes keresztyén életfolytatásra

51 végén olvassuk az apostol ítéletét: Akik ilyeneket cselekesznek, nem örökölhetik 22 Isten országát, azaz nem kerülhetnek oda be. Ahol viszont a lélek gyümölcsei 23 láthatók, ott nincsen törvény, amely szembenállana a hívekkel. A lélek gyümölcsei csak a híveknél találhatók, akik Jézus Krisztussal a testet megfeszítették, 24 az ő indulataival és kívánságaival együtt, akik annyira beleélték magukat Krisztus kereszthalálába, és átérzik és élik annak jelentőségét, hogy ez számukra a nyert égi erő révén a bűnös test kívánságainak a megfeszítését, a halálát jelenti. Ezért 25 a záró megállapítás egyúttal felhívás is: Ha lélek szerint élünk, vagyis keresztyé26 nek vagyunk, a lélek szerint járjunk is, tehát ne pogány módon; ne legyünk azért — összefoglalóan mondja — hiú dicsőség kívánói, egymást ingerlők, egymásra irigykedők. Egymás terhét hordozzátok. Ki-ki a maga terhét hordozza. Felelősség egymásért és magunkért: VI. 1—5. v. 1 „Atyámfiai, ha el fogja is az embert valami bün, ti lelkiek tereljétek az ilyent helyes útra a szelídség lelkével, vigyázván magadra, 2 hogy te is kísértésbe ne kerülj. Egymás terhét hordozzátok és úgy 3 töltsétek be a Krisztus törvényét. Mert, ha valaki láttatik valaminek 4 lenni, holott semmi, önmagát csalja meg. A maga cselekvését ki-ki maga vizsgálja meg, és akkor csak önmagára nézve lesz dicsekvése 5 és nem más előtt, mert ki-ki a maga terhét hordozza." 1 Folytatja a gyakorlati útbaigazításokat, a ker. életben bekövetkező botlásokat említve meg. Ker. embert is elfoghat valamely bűn, mondja. De az ő számára van szabadulási lehetőség, ha még jobban Krisztushoz fordul. Ezért az ilyent ne keserítsék el, hanem a felkaroló, megóvó ker. szeretet érzületével forduljanak feléje és így térítsék vissza a jó útra. A használt kifejezése: „elfog", „meglep" a bűn ravasz terjeszkedési módját mutatja. A hívek sem mentesek tőle, nekik még inkább kell vigyázniok, mert akkor támadhatja meg őket legkönnyebben, amikor biztonságban érzik magukat. Ti „lelkiek", nagykorú hívek legyetek segítségére a megtévedetteknek, vigyázván önmagatokra is, hogy kísértésbe ne essetek. Nem a bűn szolidaritásáról van szó, hanem a megbotlás egyetemes lehetőségéről. És ezért legyenek megértéssel megtévedt társukkal szemben is, de nem a bűnpártolás értelmében, hanem a helyes útra segítség értelmében. Ez a „megtért" hívek etikája, szemben azzal a gőggel, amely zsidót és pogányt egyaránt jellemez vélt „erényeinek" tudatában bűnösnek tartott embertársával szemben. 2 Tehát a felkaroló szeretet által lehetséges egymás terhének hordozása. A teher a bűn súlya; ezt segíti hordani a hívő megtévedt társának az által, hogy . Isten megbocsátó kegyelmére hívja fel a figyelmet őszinte megtérés esetén. Teszi ezt a szeretet által egymásnak való szolgálat, ill. 5, 6. alapján a szeretet által tevékeny hit által. Szokatlan a „Krisztus törvénye" kifejezés. A szembeállítás kedvéért használja. A be nem tölthető és ezért halált eredményező törvény helyett az életet eredményező Krisztus evangélioma áll, Krisztus „törvénye", amely tehát szintén tartalmaz komoly követeléseket, az egész embert akarja, és kívánja annak a megfelelő életét, de e követelésekhez erőt is nyújt, úgyhogy azok immár nem betölthetetlen és elérhetetlen követelések. 3—4 A 3—4. v. értelme, hogy ki-ki magát vizsgálja meg, mert ki-ki magát ismeri legjobban; és ha ennek a vizsgálatnak eredménye az, hogy a valami helyett 4*