Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - II. Az evangélista és műve
rúan, vagy csak Jeruzsálembe, vagy csak Galileába rögzíteni. Súlyosabb ennél a megfigyelésnél az, hogy: b) már sokszor megfigyelt szoros tartalmi rokonság mutatkozik Ján. 21, 1—13 és Luk. 5, 1—11 elbeszélése közt. Ezen a rokonságon túl fel kell vetni azt a kérdést is, mimódon gondolható el, hogy azok a tanítványok, akik a Ján. 20, 21—23-ban elbeszélt apostoli küldetést nyerték, visszamennek Galileába halászoknak. L. ezekre a kérdésekre nézve a részletes magyarázatot. c) Végül súlyos kérdés az is, hogyan illeszkedik bele az evangélium keretébe Péter újból tanítvánnyá fogadása a Ján. 20, 21—23-ban elmondott apostoli megbízáshoz való viszonyban. A Ján. 21 15—17 során elbeszélt történetnek igazában csak úgy van helyes értelme, ha a Feltámadott akkor fogadja vissza tanítványává Pétert, amikor először jelenik meg neki. Az elbeszélés jelenlegi folyamata szerint azonban Jézus már feltámadása napjának estéjén, húsvét napján apostoli megbízást és küldetést adott tanítványainak: nem lehet kétségbevonni, hogy ezek közt ott volt Péter is, hiszen Luk. 24, 34 és Ján. 20, 2—9 elbeszélése egyaránt feltételezi, hogy Péter azon a napon Jeruzsálemben volt s nyilván ott jelent meg neki Jézus. A 21, 15—17 alatt elbeszélt esemény Galileában játszódott le, nyilván több nappal, talán héttel is későbben, mint Jézus megjelenése tanítványai előtt Jeruzsálemben. Hogyan gondolható az el, hogy Jézus Luk. 24, 34 szerint megjelent Péternek, Ján. 20, 21—23 szerint őt is elküldötte apostoli megbízással, és csak utóbb, Galileában a Ján. 21, 15—17-ben elbeszélt esemény során fogadja őt vissza tanítványai közé? Erre a súlyos és nehéz kérdésre ugyancsak a részletes magyarázat során kell feleletet keresnünk. II. Az evangélista és műve Több mint száz esztendő óta áll a negyedik evangélium a történeti kritika pergőtüzében s az egész Újszövetség legtöbbet vitatott irata. A századforduló táján írta Harnack, korának vezető teológusa: „János evangéliumának a keletkezése — irodalom- és dogmatörténeti szempontból — a legnagyobb rejtély, mellyel a keresztyénség legrégibb történetében találkozunk". 17 0 Az evangéliumnak ez a rejtélyessége és titokzatossága nem szűnt meg mindmáig sem, mert ma is a legéllentétesebb vélemények állnak szemben egymással az evangélium eredetére, keletkezésére és jellegére vonatkozólag. A kritikai kérdés homlokterében hosszú időn keresztül az a kérdés állott: kitől származik az evangélium? Inkább csak ennek a főkérdésnek a kapcsán és másodsorban foglalkoztak az evangélium sajátos lényegével. Manapság a kérdés súlypontja az utóbbira tolódott át, nem annyira azért, mivel a főkérdés eldöntöttnek volna tekinthető, vagy mivel abban megegyezés jött volna létre, hanem inkább azért, mivel az evangélium szerzőségének a kérdése, vagy megoldhatatlannak, vagy legalább is meddőnek látszik. A következő fejtegetések során nem' tárhatjuk fel a ,Jánosi kérdés" no Lehrbuch der Dogmengeschichte, 4. kiad., 1909, I. k., 108. lap. •325
